Munkajogi tanácsok: késés havazás miatt, apaszabadság

Jogi szakértőink  - olavasóink leveleiből válogatva - többek között a felmondás,  a vágkielégítés, a 13. havi illetmény, a havazás miatti munkaidőkiesés és az apaszabadság munkajogi szabályait ismertetik.

Apaszabadság

Miután nem sikerült utánajárnom, Önökhöz fordulok kérdésemmel az ún. "apaszabadság" ügyében. Úgy tudom, a parlament elfogadta decemberben azt a jogszabályt, melynek értelmében az "újszülöttes" apukáknak 5 nap plusz szabadság jár. Sajnos a munkahelyemen nem ismerik ezt, én pedig nem tudom, pontosan milyen feltételekkel és meddig vehető ki ez a szabadság. Az én kisfiam 2003. január 23-án született. Hogyan tudhatnám meg a pontos jogszabály "számát" és/vagy szövegét, hogy munkaadóm utánanézhessen?

Igen, elfogadta a parlament ezt jogszabályt, a 2002. évi LIII. számú törvényt, amely több jogszabályt is módosított. Az apaszabadságot, mint rendkívül munkaidőkedvezményt beiktatták a Munka Törvénykönyvébe, így a Munka Törvénykönyve új, 138/A szakasza rendelkezik erről, amely pontosan így szól:

"138/A §(1) Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal. (3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni. (4) A munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj kifizetése - az állami költségvetés terhére - kormányrendelet alapján történik." Ez a Kormányrendelet a 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet

Megállapodás egészségügyi ellátásra

Nincs bejelentett munkahelyem, alkalmi munkákból élek. Beteg lettem, az orvosom nagyon méltányos, de ez sokáig nem tartható. Szeretném rendezni a tb-vel a kapcsolatomat. Úgy néz ki egyelőre nem is lesz bejelentett munkám. Kérem segítsenek abban, hogy hová kell fordulnom és mi a legkedvezőbb módja és ára annak, hogy én is kapjak TAJ kártyát és ezzel együtt egészségügyi ellátást.

Köthet megállapodást egészségügyi ellátásra a tb-vel, ennek alapján legalább a minimálbér 14 százalékának megfelelő egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie havonta. A megállapodását a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál kell kezdeményeznie.

Munkaszerződés kötelező tartalma, étkezési hozzájárulás

Az lenne a kérdésem, hogy baj-e, ha nincs kollektív munkaszerződésem, csak egy pármondatos munkaszerződés? Hogyan tudom bebizonyítani, hogy 1400 Ft-ról felemelték az étkezési jegyet?Miért nem vállalja a cég a 4000 Ft-os étkezési jegyet , ha azt visszaigényelheti?

A kollektív szerződés és a munkaszerződés nem ugyanazt jelenti, azoknál a vállalatoknál, ahol van kollektív szerződés, ott is van minden munkavállalónak külön munkaszerződése. A kollektív szerződés olyan - a munkafeltételekre vonatkozó - megállapodás, amelyet egyrészről a munkáltató (munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy több munkáltató), másrészről az érintett munkavállalók által támogatott szakszervezet (szakszervezetek) kötnek meg. A kollektív szerződés a munkaviszonyból származó jogokat, kötelezettségeket, ezek gyakorlásának és teljesítésének módját, az erre vonatkozó eljárás rendjét, valamint a szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert szabályozza.

Az, hogy pár mondatos munkaszerződése van, önmagában nem baj, ugyanis amit a munkaszerződése külön nem szabályoz, arra automatikusan a Munka Törvénykönyve vonatkozik. A munkaszerződésben a Munka Törvénykönyve szerint meg kell határozni a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét és a munkavégzés helyét. A szerződésben ezen túl meg kell jelölni a felek nevét, illetve cégét, valamint a munkaviszony szempontjából lényeges adatait. A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót az irányadó munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a munkába lépés napjáról, a rendes szabadság mértékének számításáról és kiadásáról, a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, valamint arról, hogy a munkáltató a kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e. A munkaszerződés megkötésekor elegendő szóban megadni ezt a tájékoztatást, azonban 30 napon belül írásban is közölni kell a munkavállalóval.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 2003. január 1-jétől hatályos 8.17. pontja alapján a munkáltató által természetben nyújtott étkezés értékéből legfeljebb havi 4000 forint adómentes (ez a munkahelyen vagy annak elérhető körzetében meleg étkezést biztosító szolgáltatónál elfogyasztható ételt jelenti), a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány értékéből legfeljebb havonta 2000 forint az adómentes.

Szabadság a munkaviszony szünetelése alatt

Kisfiam 1997. december 17-én született. E naptól 2000. június 2-áig terhességi gyermekágyi segélyben részesültem, utána gyeden, illetve gyesen voltam. Azt szeretném megtudni, hogy erre a három éves időtartamra milyen mértékű rendes szabadság illet meg. A munkáltatóm a gyed igénylésekor 2000. 06. 02 - 2001. 12. 17-ig fizetés nélküli szabadságot engedélyezett számomra.

A Munka Törvényke 130. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkaviszony szünetelésekor a szülési szabadság időtartamára, valamint a 14 éven aluli gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadság első évére jár rendes szabadság.

Fizetésemelés

Egy amerikai cég leányvállalatánál dolgozok egy ipari parkban. Évente kellene kapjunk 12 százalékos fizetésemelést, aminek a 70 százaléka kötelező, ha jól tudom. Tavaly ennek a felét sem kaptuk meg, mert arra hivatkoztak, hogy meg kellet emelni azoknak a fizetését, akik nem érték el a minimálbért. Én úgy tudom, hogy a minimálbér-emelést az állam biztosítja. Mi miért nem kaptunk emelést?

A fizetésemelésről a munkaszerződése rendelkezik, s amennyiben az kötelező emelést ír elő, valóban meg kellett volna kapniuk. A minimálbér emelését a munkáltatóknak kellett kigazdálkodni és nem az állami költségvetés fedezte azt.

Közalkalmazottak 13. havi illetménye, ruhapénze

Arra lennék kíváncsi, hogy a közalkalmazottak "13. havi fizetésének" kifizetésének van-e határideje, mert a környéken lévő községekben és a közeli városban is megkapták karácsony előtt évek óta, bennünket pedig azzal áltatnak ,hogy az adózás miatt jobb, ha a következő év januárjában kapjuk meg és különben is örüljünk, hogy egyáltalán jár. A ruhapénzt sem kapjuk meg mert az állítólag csak "adható".

A közalkalmazotti törvény (1992. évi XXXIII. törvény) 58. §-ának (6) bekezdése szerint: "a tizenharmadik havi illetményt a tárgyévet követő január hónapban kell kifizetni. A tizenharmadik havi illetmény a munkáltató döntése alapján a tárgyév december hónapban is kifizethető".

A ruhapénzként ismert ruházati költségtérítés alanyi jogon a köztisztviselőket illeti meg, a közalkalmazotti törvény szerint nem jár. Amennyiben a munka a ruházat koszolódásával jár, munkaruhát, illetve formaruhát kaphatnak a törvény alapján a közalkalmazottak, azonban ez a juttatás sem kötelező jellegű.

Korkedvezményre jogosító munkakör

12 éve dolgozom egy olyan munkahelyen, amely olyan munkakörben foglalkoztat, ami az 1997. évi LXXXI. törvény 14 .melléklete alapján korkedvezményre jogosító munkakör. Kértem adják meg a korkedvezményt, de elutasítottak azzal az indokkal, hogy a munkahely nem rendelkezik (papíron) korkedvezményes munkakörrel. Kérdés, hogy akkor a munkában eltöltött idő jogilag ( igazolva munkakönyvvel, szerződésekkel) minek számit.

Véleményem szerint, amennyiben a munkaszerződéséből, illetve a munkakönyvéből egyértelműen kiderül, hogy korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, akkor jogosult a korkedvezményre. Javaslom, hogy a birtokában lévő dokumentumokkal keresse fel a helyileg illetékes nyugdíjbiztosító igazgatóságot, ahol meg tudják önnek mondani, hogy pontosan mi a teendője.