Új eszközzel küzd a jegybank a spekulánsok ellen

A forint gyengülésének megelőzése érdekében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a héten az állampapírpiacon avatkozott be tőle nem megszokott módon: eddig ugyanis a jegybank vagy a devizapiacon avatkozott be, vagy kamatot emelt. Ez a nyílt piaci intervenció egyelőre hatásos fegyvernek bizonyult az esetleges spekulációk ellen. Összeállításunkból kiderül, hogy mi volt a beavatkozás mechanikája, és hogy a jegybank a továbbiakban jobban igénybe kívánja venni ezt az eszközt.

A hétfői és keddi jelenségek is megmutatták, hogy a magyar állampapírpiac likviditása olyan kicsi, hogy egy, a piacra kerülő nagyobb mennyiségű állampapír (eladási nyomás) jelentősen felhajthatja a hozamokat, vagyis csökkentheti az állampapírok árfolyamát. Az eladói nyomás az elemzők miatt két okból alakulhatott ki: egyrészt a kamatemelésre irányuló spekuláció, másrészt a külföldi alapkezelők portfólióátrendezése lehetett a háttérben.

Az orosz és lengyel események miatt a feltörekvő piacokba (emerging markets) befektető alapok és piaci szereplők a portfóoliójuk átszervezése miatt állampapír-eladásba kezdtek a magyar piacon is. (Ezek az alapok a térség országaiban együttesen kialakított portfóliókkal rendelkeznek). Ez azt jelenti, hogy az állampapír befektetéseiket forintosítani kezdték, hogy ezután devizavásárlással kivonuljanak a piacról.

Az állampapírpiacon kialakult hozamemelkedés annak köszönhető, hogy a forgalmazók között lejátszódott az un. "hógolyó-effektus", mondta Barcza György, az ING vezető elemzője. A bankok ugyanis megbízásokat teljesítve egymásnak adogatták állampapírjaikat, egyre magasabb hozamon és egyre alacsonyabb árfolyamon. Forint áramlott ki az állampapírpiacról, amit a befektetők euróvásárlásra használtak fel, ezzel gyengítve a forint árfolyamát. A kereskedők szerint a piacon az üzletek meghatározó része a rövid és a hosszú lejáratú hozamok közötti különbözetet kihasználó üzletekből származott.