Új eszközzel küzd a jegybank a spekulánsok ellen

A forint gyengülésének megelőzése érdekében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a héten az állampapírpiacon avatkozott be tőle nem megszokott módon: eddig ugyanis a jegybank vagy a devizapiacon avatkozott be, vagy kamatot emelt. Ez a nyílt piaci intervenció egyelőre hatásos fegyvernek bizonyult az esetleges spekulációk ellen. Összeállításunkból kiderül, hogy mi volt a beavatkozás mechanikája, és hogy a jegybank a továbbiakban jobban igénybe kívánja venni ezt az eszközt.

A kötvénypiaci likviditáshiány enyhítését célzó beavatkozással a magyar jegybank olyan hármas célt vállalt magára, amelynek egyidejű teljesítése nem lehetséges - áll az egyik vezető londoni befektetési ház elemzésében. A Dresdner Bank londoni részlege szerint az MNB a hét első napján 12 milliárd forint, a másodikon 8-18 milliárd forint értékben vásárolt az államkötvény-piacon. A jegybank beavatkozásának azonban több jelentős mellékhatása is van - áll az elemzésben. A DrKW szerint a hozamcsökkentő célú nyílt piaci intervenció "homokot szórt a pénzügypolitika gépezetébe", ugyanis a nemzeti bank, amely már eddig is az infláció- és az árfolyamcél-követés kettős politikáját folytatta, a hozamcélkövetés beiktatásával egy harmadik fő elemet is felvett prioritásai közé. A három cél egyidejű teljesítése azonban lehetetlen, és csak még homályosabbá teszi a bank kommunikációját arról, hogy melyik is a valós cél - áll a londoni Dresdner-jelentésben.

A befektetési bank szerint a nemzeti bank fellépése önmagában jó eséllyel nem fogja helyreállítani a nyugalmat a forint- és az adósságpiacon, mert a pénzügypolitika belső ellentmondásokkal terhes, és ezt súlyosbítja a döntő mértékű költségvetési kiigazítás elmaradása. A forint ebben a helyzetben továbbra is sebezhető, és érzékeny a spekulációra - írták a Dresdner londoni irodájának elemzői.

Kántor Endre