A konstrukció előnyei egyértelműek: miközben India 62 milliárd dollár értékben exportált javakat az elmúlt pénzügyi évben, a kínai Shenzen különleges gazdasági övezet 55 milliárd dollárt mindössze két hónap alatt. Az indiai iparszövetség szakértője, Tapan Kumar Bhaumik szerint a különleges gazdasági övezetek katalizátorként működhetnek közre az export/GDP aránynak a jelenlegi 10 százalékról 20 százalékra történő emelésében.
A különleges gazdasági övezetek létesítése jelentheti a kiutat India jelenlegi -meglehetősen alacsony külföldibefektetés-vonzó képességének tulajdonított - gazdasági patthelyzetéből. A negyedik legnagyobb bruttó hazai terméket előállító ázsiai gazdaság évekkel ezelőtt évi 10 milliárdos külföldi befektetés bevonását tűzte ki célul maga elé. Ehhez képest mindössze évi 3-4 milliárd dollárt sikerült bevonnia. Kína különleges gazdasági övezetei létesítésük óta 70 milliárd dollár külföldi befektetésre tettek szert.
Az egyik különleges gazdasági övezet a bombayi Dzsavaharlal Nehru kikötő, az ország egyik legmodernebb és legnagyobb forgalmat bonyolító áruforgalmi központja mellett épül 1800 hektáron. A beruházást a szingapúri Jurong Town Corp. végzi. A beruházás 26 százalékos résztulajdonát az indiai állami tulajdonban lévő City and Industrial Development Corp. (CIDCO) tartja kézben, a fennmaradó rész pedig három magánvállalat által alakított konzorcium tulajdonában van. Eddig mintegy ötszáz cég jelezte érdeklődését az övezet iránt, többségükben ruhaipari, vegyipari, gépipari és ékszeripari vállalatok.
Egyes szakértők kétkedéssel tekintenek a különleges gazdasági övezetek sikere elé Indiában, mivel azok létesítéséhez előfeltételnek tekintik a kínaihoz hasonló parancsuralmi rendszer meglétét, ami Indiában teljességgel hiányzik.