Ma a magyar gazdaság minden mutatója jobb, mint egy, kettő, vagy akár három évvel ezelőtt volt - mondta a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke. Vértes András hozzátette: a gazdaság ugyanakkor bizalmi válságtól nehezített pályán mozog; az elmúlt évben ugyanis a megcélzott fiskális és monetáris célok messze nem teljesültek. A kutató szerint ebben a helyzetben a legfontosabb a hitelesség visszaszerzése.
Vértes András a hitelességet rontó tényezőnek nevezte, hogy a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt három hónapban kizárólag olyan közleményeket jelentetett meg, amelyek a kockázatokra hívták fel a figyelmet.
Az államháztartási hiánnyal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy, a kitűzött 4,6 százalék körüli cél elérése érdekében további durva vágásra nincs szükség. Ugyanakkor hozzátette: az érték alakulása ma csak folyó adatok alapján becsülhető meg; ez lényegesen magasabb számokat mutat, mint az EU ESA számítási módszere. Az államháztartás hiányát a GKI 4,6-5 százalékra várja az idén.
A magyar gazdaság vissza tudott kanyarodni a fenntartható növekedés pályájára, abból a zsákutcából ahová a politikai kampányok vezették - mondta Petschnig Mária Zita.
A Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés motorjává a beruházások bővülése és a export vált, a fogyasztás dinamikája pedig ezzel egy időben csökkent. Ugyanakkor a lakásépítési beruházások helyett a feldolgozóipar növekszik. Kedvező jelnek nevezte, hogy a korábbiakkal szemben ma már nem az állami, hanem a versenyszférában bővül a foglalkoztatás.
A folyó fizetési mérleg hiánya véleménye szerint nem vethető össze a korábbi évek értékeivel, ugyanis javult finanszírozási szerkezete. A működőtőke visszaforgatott profitja, például az idén eléri a 2 milliárd eurót, és jelentős lesz a működőtőke- beáramlás is - mondta Petschnig Mária Zita.
Az Ecostat kutatásai szerint rövidtávon semmilyen drámai változást nem okozott a magyar gazdaságban a kormányfő távozása; ez arra utal, hogy a magyar gazdaság iránti bizalom már megteremtődött - mondta Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója. Ezt alátámasztja az is, hogy 2004-ben folyamatosan javult az Ecostat kis- és középvállalati (kkv), illetve nagyvállalati indexe egyaránt.
A nagyvállalatok szerint javul a beruházási környezet; 55 százalékuk tervezi új beruházás indítását. Ennek alapján az Ecostat az év végére a beruházások 8-9 százalékos növekedését várja - mondta a kutató. Belyó Pál szerint az üzleti szféra jól alkalmazkodott az uniós versenyhelyzethez, a kkv-szektor viszont tart a növekvő versenytől. Az Ecostat előrejelzése szerint az idén 3,3 százalékkal nő a gazdaság és 11,9 százalékkal az export.
A Magyar Nemzeti Bank élénk növekedéssel számol, a korábban vártnál lassabb dezinfláció és egyensúlyjavulás mellett - közölte a tanácskozáson az MNB képviselője. Ferenczi Barnabás hozzátette: nagy a kockázata annak, hogy további kiigazítások nélkül nem teljesül a célként megjelölt 4,6 százalékos államháztartási hiány. Az MNB 4,8 és 6,3 százalék közötti deficitet jelez előre.
Az elemző szerint ebben a helyzetben a jövő évi 0,5 százalékos hiánycsökkentéshez jelentős kiigazításra is szükség lehet, mert, a többi között a bizonytalan olajárak miatt 1 százalékos előre nem látható hatással lehet számolni. Ezt tetézi a folyó fizetési mérleg hiánya, ami az MNB szerint megközelítheti a 9 százalékot.
Az MNB inflációs előrejelzése az idei év végére 6 százalék, 2005 elejére 5 százalék, 2005 végére pedig 4,5-5 százalék - mondta Ferenczi Barnabás.