Járai kitart a magas kamatszint mellett

A 11 százalékos jegybanki alapkamat valóban magas, de az EU 25 tagállama közül jelenleg Magyarországon a legmagasabb az infláció - mondta Járai Zsigmond a Parlamentben. A jegybankelnök közölte: a magas alapkamat tükrözi a piaci bizonytalanságot, csökkentéséhez az államháztartás stabilitására és hiány mérséklésére van szükség. Kormánypárti felszólalók irreálisan magasnak tartották az alapkamatot. Közben a forint 16 hónapos csúcsra erősödött az euróval szemben.

Idén az infláció 7 százalék körül alakul, 2005-ben azonban 4-5 százalékra mérséklődik - mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Járai Zsigmond hozzátette: a pénzromlás ütemének idei emelkedése szinte kizárólag az év eleji adóemelések miatt következik be.

A jegybankelnök az MNB 2001-es, 2002-es és 2003-as tevékenységét értékelve közölte: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eredményesen működött. Járai Zsigmond hangsúlyozta: az államháztartás kamatkiadásainak növekedése mögött elsősorban nem a magas kamat, hanem az államadósság növekvő mértéke áll. Elmondta, hogy az idei kamatkiadások 900 milliárd forintot tesznek ki, szemben a 2001-es 714 milliárd forinttal úgy, hogy egy forint államadósságot jelenleg 7,7 százalék, míg 2001-ben 9,6 százalék kamat terhelt. "Az államadósság 2001-2004. között 8000 milliárd forintról 12 000 milliárd forintra nőtt" - tette hozzá, megemlítve, hogy az ország nettó devizaadóssága a GDP 15 százalékáról a 25 százalékára emelkedett.

Veres János, a pénzügyi tárca politikai államtitkára viszont bírálta, hogy a forint erősödése ellenére sem csökken a magas jegybanki alapkamat. A szocialista politikus kritikával illette az elmúlt három év monetáris politikájának egyes lépéseit is, és úgy vélte: "adott a lehetőség a monetáris politika szigorának enyhítésére a dezinfláció veszélyeztetése nélkül". Kijelentette: a monetáris feltételek szigora nem áll összhangban a költségvetés időközben megvalósított keresletmérséklő hatásával és veszélyezteti a fiskális politika célkitűzéseit. Az államtitkár kifogásolta, hogy a 2003-ra gyorsan felértékelődő forint hozzájárult ugyan az infláció leszorításához, de kedvezőtlen mellékhatásait nem vették kellően figyelembe.

Több szocialista képviselő a vitában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybank aszimmetrikusan reagált az árfolyamváltozásokra: a forint gyengülésénél hirtelen és gyorsan, míg erősödésénél lassan módosította alapkamatát. A kormánypárti képviselők arra is felhívták a jegybankelnök figyelmét, hogy az MNB feladata a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, nemcsak az árstabilitás megteremtése.

Ellenzéki képviselők ezzel szemben úgy vélték, hogy a kormányzati költekezés nyomán rohamosan romló folyó fizetési mérleg és a növekvő államháztartási hiány miatt kényszerült az MNB drasztikus kamatemelésre.