Izrael, a Közel-Kelet Szilícium-völgye

A közel-keleti ország gazdaságát évek óta megtépázza a politikai helyzet, amelynek a jelek szerint egyhamar nem lesz megoldása. Az országnak gyakorlatilag nincsenek természetes erőforrásai, a gazdaság mégis meglódult, igen magas az internetpenetráció, és gombamód szaporodnak a feltörekvő információtechnológiai vállalkozások. Ráadásul itt található az iparág több világvezető cége is. Az [origo] a helyszínen járt utána a közel-keleti Szilícium-völgy csodájának.

Az egyértelműen húzóágazatnak minősülő technológiai szektor fejlődése töretlen, és ennek alapvetően három oka van. Az egyik az, hogy az izraeli vezetés felismerte: amennyiben nem nyújt megfelelő táptalajt a kezdeti ötleteknek, azok nem fejlődnek gyümölcsöző vállalkozásokká, így nem lesz milyen terméket exportálni. Komoly figyelmet szentelnek a feltörekvő technológiai kisvállalkozásoknak, amelyek a fiatalok számára a kiemelkedést és a bizonyítás lehetőségét nyújtják, míg az állam számára biztosítják az új iparágban rejlő lehetőségek kiaknázását és az utánpótlást.

Áttörés két év alatt

A high-tech szektorban az 1995-1996-os évek hozták meg az áttörést Izraelben. Ebben a két évben nőtt meg például ugrásszerűen - mintegy háromszorosára, 250 millió dollárról 750 millió dollárra - a már említett szoftver-export. A teljes high-tech szektor exportja is az említett két esztendőben ugrott meg 4 milliárd dollárról 6 milliárdra egy év alatt.

A technológiai iparág motorjai tehát a kisebb, kutatást és fejlesztést végző (úgynevezett start-up) cégek. Az izraeli ipari és kereskedelmi minisztérium meghatározása alapján az a vállalkozás minősül start-up cégnek, amely hat hónapnál fiatalabb, és az indulása óta 800 ezer sékelnél - mintegy 56 millió forintnál - kevesebb befektetést valósított meg. Ezek a vállalkozások indulásukkor és működésük első két évében jelentős állami támogatást kapnak. Az állami támogatás az előre számított üzleti terv 50 százalékáig terjedhet, kétéves periódusra szól, és nem haladhatja meg az 5 millió sékelt, azaz a mintegy 351 millió forintot. Az üzleti terv megvalósításához szükséges másik 50 százalékot a cégeknek különböző befektetőktől kell összegyűjteniük. Ez a külső befektető lehet akár egy befektetési alap vagy egy, az adott területen működő nagyobb vállalat is. Az állami támogatás is ezeken a befektetőkön keresztül jut el az induló vállalkozásokhoz, amelyek a cég közvetlen irányításába és a munkaerő összetételébe is beleszólhatnak.

Az állam által nyújtott támogatást a kölcsön felvételétől számított kétéves időszak végén vissza kell fizetni 4 százalékos kamattal terhelve. A harmadik év után a kamat már 6 százalékosra nő. A kölcsön teljes visszafizetésére egy másik megoldás is létezik, mégpedig az, hogy a befektető értékesíti a támogatott cégben lévő részvényeit. Ebben az esetben a kormány a befektető állami jelzálogba helyezett részvényeinek megfelelő arányú pakettet kap a cégből egészen addig, míg a teljes kölcsönt vissza nem fizetik.

Az Izraeli Export Intézet adatai szerint jelenleg mintegy 2500 ilyen új, feltörekvő kisvállalkozás működik az országban, és ezen cégek 40 százaléka a telekommunikáció, 16 százaléka pedig a szoftverfejlesztés területén dolgozik.

A világgazdasági növekedés lassulása és az izraeli politikai helyzet miatt az utóbbi pár évben egyre kevesebb befektető költi pénzét feltörekvő cégekre, ezért lényegesen kisebb számban alakulnak ilyen vállalkozások. Ettől függetlenül az Izraelben jelen lévő kockázati tőke jelentősen megnőtt az elmúlt tizenegy évben, ahogy az a Check Point Software Technologiesnél tett látogatásunkkor kiderült.