Olvasóink többsége nem kíván kockáztatni

A Budapesti Értéktőzsde tavalyi és idei szárnyalása sem tudta meggyőzni olvasóink közel felét arról, hogy pénzének egy részét a részvénypiacba fektesse. Szakértők szerint a Magyarországon tapasztalt korábbi tendencia a befektetési szokásokról nem változott meg jelentősen, a tőzsde idén tapasztalt közel 30 százalékos erősödése ellenére sem. A lakosság jelentős része kizárólag bankbetétbe teszi pénzét, és kerüli a kockázatosabb befektetési formákat. A szakértők szerint komoly változást csak az eurózónához való csatlakozás hozhat, a tőzsde vezetése azonban a jövő generációjában is nagy fantáziát lát.

A lakosság befektetési szemlélete jelen pillanatban úgy tűnik, elsősorban az alapkamat mértékétől függ: a bankbetétre az gyakorolja a legnagyobb hatást, hogy mekkora az alapkamat. Jelenleg az infláció mértékével megegyező növekedés tapasztalható a bankbetétekben, tavaly 10 százalék fölötti volt ez az arány, mondta Barcza György. Komoly fordulópontot a befektetési szemléletben Magyarország euróövezeti csatlakozása jelent majd, a szakértő szerint. "A csatlakozás után, amikor - a jelenleg 2 százalékos - euróövezeti alapkamat után számítják betéti kamataikat a bankok, akkor a lakosság el fog gondolkodni, mit is tegyen", mondta az elemző. A szakértő szerint az igazi fordulat akkor lesz, addig átmeneti periódusok, időlegesen növekvő érdeklődés a részvénypiac iránt elképzelhető, de igazi változás nem.

A tőzsde vezérigazgatója szerint is mindenképpen kell, hogy hatása legyen az euróövezeti tagságnak. Ezt a piac már igazolta is korábban, 2003-ban 5-6 százalékos alapkamatszint volt, akkor az osztalékfizető részvények iránti kereslet meglódult, részben az intézményi befektetőknek köszönhetően, de a magánbefektetők körében is megugrott az érdeklődés. Amennyiben bankbetétben rövid lekötésre egy-két százalékot lehet majd kapni, akkor előtérbe kerülnek a kicsit kockázatosabb, de magasabb hozamú befektetések, mondta Horváth Zsolt. Aki szerint optimista becsléssel ez 4-5 év múlva következik majd be.

A hazai nagybefektetők is kockázatkerülők

A kisbefektetők, a lakosság mellett gondot jelent az, hogy a hazai intézményi befektetők is nagyon konzervatívok, mondta a BÉT vezérigazgatója. Annak, hogy ilyen kicsi a lakosság tőkepiaci kitettsége, annak az is az oka, hogy az egész piac lassan fejlődik: a bankok, brókerházak közül kevesen vállalták fel a lakossági kiszolgálást, a vezérigazgató szerint. Kimondottan kisbefektetőre szakosodott brókercég egy van Magyarországon, mondta Horváth Zsolt. "Egy bankfiókba betérve az első dolog, amit felkínálnak az, hogy nyiss folyószámlát. Ha gazdaságilag nagyon kifinomult az ember, akkor esetleg bankbetét konstrukciót ajánlanak, az pedig a non plusz ultra, ha esetleg állampapír-befektetést kínálnak az érdeklődőnek", mondta Horváth Zsolt. A BÉT vezérigazgatója szerint az embereknek az a mentalitásuk, hogy 10-20 ezer forintokkal nem is érdemes a tőkepiacon kezdeményezni, pedig talán annyit megér, hogy kipróbálja az ember. Sok kicsi sokra megy, mondta Horváth Zsolt.

Ez a negatív befektetési kultúra az egész gazdaságot negatívan befolyásolja, mivel a közepes vállalkozásoknak kimondottan a helyi piac jelenti a befektetőt, mondta a szakértő. A közepes vállalkozásokba fektetéssel ezek a vállalatok nőnének, ezáltal közvetve nőne a gazdaság teljesítménye, nőne a GDP, Horváth Zsolt szerint. Befektetés hiányában azonban megszűnhetnek a cégek, munkahelyek vesznek el, ami pedig rossz a gazdaságnak, tette hozzá.