A BÉT vezérigazgatója szerint két fronton kell megközelíteni az adott problémát: lakossági és intézményi ágon. Intézményi ágon a tőzsde elindította a tőzsdeképes cégek klubját, így próbálja arra ösztökélni a társaságokat, hogy vezessék be részvényeiket a BÉT-re, és egyben a befektetők figyelmét is ezekre a cégekre próbálja irányítani.
Lakossági szinten Horváth Zsolt szerint korlátozottak a lehetőségek. Az egyik kezdeményezés az előző tőzsdeelnök, Jaksity György által kezdeményezett Öngondoskodás Alapítvány - ez némileg növelte a lehetőségeket. Az elképzelés szerint a mai fiatalokat kell meggyőzni arról, hogy gondoskodjanak pénzügyi jövőjükről. Magyarországon ma semmilyen formában nem oktatnak pénzügyi alapismereteket az átlagos középiskolákban, és ezen kell változtatni, mondta Horváth Zsolt. "Úgy néz ki, sikerült elérni, hogy az Oktatási Minisztérium támogasson egy olyan folyamatot, hogy a gimnázium nulladik osztályában már idén ősszel választható tantárgy legyen a pénzügyi alapismeretek", mondta a szakember. A tőzsde célja az, hogy egy ilyen tantárgy a rendes tanterv része legyen. A felnövő lakosság ezáltal jobb helyzetben lesz, a fiatalokon keresztül pedig a szülők is kapcsolatba kerülnek az ilyen ismeretekkel.
A tőzsde ezenkívül országjáró körutat (BÉT-roadshow) szervezett, ami idén is tart, legutóbb éppen szerdán jártak Tatabányán, ahol a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján vezető tőzsdei szakemberek előadások és panelbeszélgetések során ismertették a Komárom-Esztergom megyei intézményi és magánbefektetőkkel a BÉT működését, szereplőit, illetve a jövő esélyeit és lehetőségeit. Tavaly közel ötezren hallgatták meg az előadásokat, és közel ezren vettek részt a tőzsde tanfolyamain. Horváth Zsolt szerint ennek a folyamatnak a következménye, hogy több százan kezdtek el a tőzsdével foglalkozni az utóbbi időben.
Kántor Endre