Egyre több emberrel akar bérjövedelem utáni járulékot fizettetni a kormány. Ingatlan bérbeadásából, osztalékból, valamint nem tőzsdei ügyleteken nyert árfolyamnyereség után kellene 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni azoknak, akik havi bruttó 230 ezer forintnál kevesebbet keresnek. A kormány azokat veszi célba, akik bérjövedelme után éves szinten 400 ezer forintnál kevesebb a 11 százalékos munkáltatói, és a 4 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék. Az érintetteknek évente maximum 400 ezer forint egészségügyi hozzájárulást kell majd fizetniük - - írja a Népszabadság.
Az egészségügyi hozzájárulás kiterjesztésére vonatkozó kormánydöntés nem a bérből és fizetésből élők megsarcolásáról szól, hanem éppen arról, hogy ne ők fizessék azok egészségügyi ellátását, akik milliós jövedelemre tesznek szert tőkejövedelmekből, de legfeljebb csak a minimálbér után fizetnek járulékot - foglalta össze az eho kiterjesztésének lényegét Kiss Péter kancelláriaminiszter.
Az 1522 milliárd forintos egészségügyi ráfordítás összegét elosztva a járulékfizetők számával, jön ki az az érték, amiért 400 ezer forintban határoznák meg az ilyen befizetések éves plafonját - közölte Kiss. Az érintettek tehát csak az egy főre jutó hozzájárulás mértékéig lesznek kötelezve erre a köztehervállalásra, ugyanúgy, ahogy az ország többsége. Leszögezte: ingóság értékesítésénél csak akkor lép életbe a négyszázalékos járulékfizetési kötelezettség, ha a korábbi vételárnál valaki több mint 200 ezer forinttal drágábban adja el ingóságát. Kiss Péter hangsúlyozta, hogy a négyszázalékos egészségügyi hozzájárulás nem vonatkozik az ingatlanok értékesítésére, a befektetésekre, vagy a tőzsdére - tudósít az MTI.
A Pénzügyminisztérium évente 3-4 milliárd forint pluszbevételt vár az új elvonástól. A 2003-as adóbevalláson megközelítőleg kétszázezren voltak, akik az új, négy százalékos ehóval terhelhető jövedelmekkel rendelkeztek.