Hátra szorult az EU-ban bérek terén Magyarország

A szakszervezetek szerint a sereghajtók közé szorult Magyarország a bérek terén az Európai Unióban. Az MSZOSZ elemzése szerint már csak a balti államokban rosszabbak a keresetek. A magyarok keresetének vásárlóereje a 25 uniós tagállam átlagának egyötödét teszik ki euróban számolva.

Már csak a balti államokban alacsonyabbak az Európai Unió új tagországai közül a vásárlóerő paritáson számított keresetek, mint Magyarországon - figyelmeztet rá a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elemzése. A szakszervezeti szövetség szerint a cseh, a lengyel és a szlovák keresetek egyaránt magasabbak vásárlóerő paritáson, mint Magyarországon.

Az érdekképviselet az Eurostat legutóbb nyilvánosságra hozott, 2002-es adataiból indul ki. Ennek alapján megállapítja, hogy vásárlóerő paritáson a magyar keresetek a 25 tagország átlagának 41 százalékát teszik ki, euróban számolva 22 százalékát. Vásárlóerő paritáson, ha a 25 tagország átlagát 100-nak vesszük, akkor a francia keresetek állnak ezen az átlagon, a német keresetek 125 százalékon, 98 százalékon az olasz, 47 százalékon a cseh, 45 százalékon a lengyel, 43 százalékon a szlovák keresetek. A balti államokban ez az arány 32 százalék alatti.

Euróban számolva a francia arány így is az átlagos 100 százalék, a német arány 129 százalék, az olasz 92, a lengyel 26, a cseh 24, a szlovák 19 százalék. A balti államokban 17 százalék alatti. Ugyanakkor az egy munkavállalóra jutó GDP, azaz a termelékenység Magyarországon a közösségi átlag 69 százaléka. A francia adat 119 százalék, a német 100 százalék körüli, az olasz 108 százalék. A cseh termelékenység 63 százaléka a közösségi átlagnak, a szlovák 61 százaléka, a lengyel 60 százaléka, a balti államokban ez az arány 50 százalék alatti - mutat rá a szakszervezeti elemzés.