Még csak álom a magyar logisztikai központ

A Nyugat- és Kelet-Európa közötti áruforgalom világkereskedelmen belüli 5,5 százalékos aránya a következő tíz évben erősen növekedni fog. Ráadásul hazánk úgynevezett tranzit-ország, hiszen négy elsőrendű európai közlekedési folyosó is áthalad a területén. Az [origo] azt vizsgálta, hol tart jelenleg az a terv, amely szerint Magyarország regionális logisztikai központtá válna.

Páratlan piaci előnyök

A logisztika fontos tendenciája, hogy az áruforgalom tömegigényét egyéb, speciális igények váltják föl. Ilyen például a háztól házig szállítás, a tanácsadás, vagy a biztosítási tevékenység. A fejlődési folyamat végén a logisztikai központok gyakran komplett ellátási láncokat koordinálhatnak.

A schengeni határ nagy lehetőségeket biztosít

Az összetett szolgáltatást nyújtó központok tevékenységi körébe a vám-ügyintézés is beletartozik. Uniós tagságunk után a schengeni határok keleten és délen egybeesnek az ország határával. Az Amerikai Kereskedelmi kamara szerint Magyarország akkor használhatja ki tranzitpotenciálját, ha az ország ezen részein kombinált szolgáltatói központokat létesít. Ez azt jelenti, hogy legalább kétféle szállítási módot kell összekapcsolnia, például a közutat vasúttal.

A feltörekvő balkáni piacokért zajló versenyben páratlan előnyt jelentene, ha a Záhony, Szeged, Nagykanizsa jelölte logisztikai gyűrűt az igényeknek megfelelően sikerülne fejleszteni. Ebben a törekvésünkben számosan akadnak vetélytársaink is. Záhonyt például forgalom tekintetében lehagyta a szlovák Ágcsernyő; és helyzetét tovább ronthatja, hogy az M3-as autópálya határátmenete 20-30 kilométerrel délebbre, Barabásnál lesz.

Léteznek természetesen kisebb logisztikai központok is, ezek elsősorban autópályák mentén települnek meg. A nem intermodális, tehát például közút-közút átrakodást biztosító, elsősorban raktár jellegű központok ugyan nem olyan jelentősek, ám ezekből van a legtöbb. Budapest körül, az M0-ás körgyűrű mentén például szinte már be is záródott a logisztikai raktár-gyűrű.

2007-re várva

A hazai logisztikai szolgáltató piac forgalma több száz millió forintot ér el, és több, mint 10 százalékkal bővül évente. Ami a regionális vezető szerep megszerzésével fokozható lenne.

A nettó árbevétel alapján a legnagyobb hazai szolgáltatók a MÁV csoport és a Magyar Posta Rt., de a jövőben regionális szerepet tölthet be a Waberer's és a Masped Csoport is. A külföldi befektetők természetesen ezen a területen is megjelentek; holland, osztrák és német cégek a torta jelentősen vastag szeletét mondhatják magukénak.

Dr. Csaba Attila, az MLSZKSZ tiszteletbeli elnöke szerint a magyar logisztika a kilencvenes években túljutott az előkészületeken, és mára sikerült elérnie egy alapvető fejlettségi szintet. Magyarország és Budapest logisztikai központjai változó mértékben, de állandóan növelik kapacitásukat. A magántőke elsődleges szerepe mellett az állami közlekedéspolitika is fontos tényező. A logisztikai beruházások sokat várnak emellett a Nemzeti Fejlesztési Terv 2007 és 2013 között felszabaduló forrásaitól, amelyek egy magasabb szintre helyezhetik a szektor fejlődését.