Még csak álom a magyar logisztikai központ

A Nyugat- és Kelet-Európa közötti áruforgalom világkereskedelmen belüli 5,5 százalékos aránya a következő tíz évben erősen növekedni fog. Ráadásul hazánk úgynevezett tranzit-ország, hiszen négy elsőrendű európai közlekedési folyosó is áthalad a területén. Az [origo] azt vizsgálta, hol tart jelenleg az a terv, amely szerint Magyarország regionális logisztikai központtá válna.

Logisztikán általánosságban a termelés egész folyamatának megszervezését értjük. Konkrétabban szállítást, raktározást: vagyis a piacra jutást szolgáló tevékenységeket jelöl.

A logisztikai szolgáltató központok kijelölésének feltételeit meghatározzák a helyi adottságok, a földrajzi fekvés, a politikai szándék, és az adott terület vállalkozói potenciálja. A két előbbi feltételnek szinte maradéktalanul, a két utóbbinak viszont nem sikerült teljes mértékben megfelelnünk.

A "Magyarország mint logisztikai központ" elképzelés alapját az ország kedvező földrajzi helyzete, az áthaladó nemzetközi közlekedési folyosók, az EU-tagság, a szomszédos országok gyors gazdasági fejlődése, a politikai és gazdasági stabilitás, a multinacionális cégek jelenléte és keleti kapcsolataink alkotják. Ellene szól viszont a fejletlen infrastruktúra, a kis belső piac, a gyenge idegennyelv-ismeret, a kis- és közepes vállalatok tőkehiánya, a növekvő környezetszennyezés, a túlzott szabályozás.

Adottságok, tennivalók

A logisztika hálózatát egyrészt utak, másrészt raktárak, központok alkotják. Az utak (autópályák, vasútvonalak, hajózható folyószakaszok) tekintetében jó adottságokkal rendelkezünk, mivel az ország területén négy kiemelt közlekedési folyosó halad át. A hálózat valós fejlettsége azonban messze elmarad az európai színvonaltól.

Európában az áruszállítás 75 százaléka közúton, 13 százaléka vasúton, 7 százaléka belvízi úton és 5 százaléka csővezetéken történt. Magyarországon ezek a számok az ezredfordulón így alakultak: az áruforgalom 57 százaléka közúton, 24 százaléka vasúton, 4 százaléka belvízi úton és 15 százaléka csővezetéken bonyolódott. A hazai cél az európai arányok közelítése. A legégetőbb feladat a közúthálózat fejlesztése és határig való kiépítése, valamint a dunai vízi utak újra felfedezése lenne.

A raktározás csak az egyik funkció

A logisztika szóban mindig is élvezte a mindenkori politika támogatását - mondja Győző Molnár István, a szegedi Praelog Kft. képviselője. Valójában a nagy tervek közül nem sok valósult meg, mivel a néhányak által felismert jelentőséget a gyakorlatban kevesen tették magukévá. Leginkább a vállalkozói tőke, a privát szféra hozzájárulása hiányzott, e nélkül pedig nem lehet megvalósítani az ilyen projekteket.

Az országos jelentőségű csomóponti elemek közé a legalább két közlekedési forma (például közút és vasút) találkozásában létesült szállítmányozási szolgáltató központok tartoznak. A 13 országos jelentőségű központból jelenleg nyolc-kilencben zajlik a fejlesztések mellett teljes értékű logisztikai tevékenység (Sopron, Székesfehérvár, Baja, Debrecen, Miskolc, Záhony és három budapesti központ), a többi még előkészítő munkálatok helyszíne - mondja Cséti Viktor, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) főtitkára. Így Szolnok, Szeged, Nagykanizsa és Győr jelenleg is a beruházási időszakban tart.

Az országos jelentőségű központok közül kiemelkedő fontossággal bírnak azok, melyek a hazánkon áthaladó négy közlekedési folyosó valamelyikén találhatóak. Ide tartozik mindhárom budapesti árufuvarozási központ, melyek közül a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) két európai közlekedési korridor (IV-V) közötti fordítókorong szerepét is betölti, továbbá Székesfehérvár, Szeged, Záhony és Nagykanizsa. Budapesten szinte állandó logisztikai fejlesztés zajlik, a beruházásoknak köszönhetően a kapacitás folyamatosan bővül.

Szeged, Záhony és Nagykanizsa azonban jelenleg is építés alatt van. Záhony helyzete a legbiztatóbb, Nagykanizsán az infrastruktúra hiányzik, Szegeden viszont még mindig az előkészületi szakaszban tartanak. A késlekedés hatására a Szegedi koncepció elveszített néhány potenciális külföldi befektetőt.