A forint változatlan árfolyama arra enged következtetni, hogy a tőkebeáramlás nem lassult. A statisztikák szerint ebben a gyorsuló lakossági devizahitel-felvételnek van jelentős szerepe. A lakosság havonta 250-260 millió euró összegben vesz fel devizahitelt, ez évi 3 milliárd euró összegű tőkebeáramlásnak felel meg. Tavaly ennyi működőtőke érkezett Magyarországra.
A helyzet azonban több szempontból is kockázatos. Ha visszaesik a tőkebeáramlás, ez kipukkaszthatja a mostani devizahitel-buborékot. A jelenlegi helyzet legfontosabb veszélye, hogy a forint árfolyama a lakossági devizahitel-felvétel miatt stabil, a lakosság pedig az árfolyam rövid távú stabilitását hosszú távra kivetítve bátorodott fel.
A téma jelentőségét mutatja, hogy az Európai Központi Banknak is a lakossági devizahitelezés jelentette kockázat volt a legfontosabb aggodalma az európai árfolyam-mechanizmushoz (ERM II) való gyors csatlakozásunkat illetően.
A devizahitelezés generálta tőkebeáramlás kiesésével ugyanis fennáll a veszélye, hogy a forint meggyengül. Elemzői szemszögből a kérdés inkább az, hogy ez mikor következik be. Jelenleg ugyanis töretlen a népszerűsége a devizahiteleknek, az év végi fogyasztási hajrá pedig akár egy újabb lendületet is adhat a piacnak, de ezt követően már visszaeshet a népszerűsége. Ekkor megismétlődhet a kamatkülönbözet hajtotta devizaspekulációk szokásos története.
A most rendkívül kedvezőnek tűnő devizahitelek kockázatát azonban könnyen lehet, hogy jövőre megérzik az adósok, hiszen a külföldi befektetők nem fognak sietni a forintvásárlással 250, 255 vagy akár 260-as árfolyamon, hiszen hátradőlve kivárhatja, hogy számára kedvezőbb árat kapjon eurójáért. Elemzői szemmel már érik az újabb választási kamatemelési forgatókönyv, csak azt nem tudni, 4,5, 5, esetleg 6 százalékról indul be majd a korrekció.