"Magyarország pontyország"

Zajlik az őszi lehalászás, több ezer tonna édesvízi hal kerül a hálókba Magyarországon. Az [origo] utánajárt, kikkel kel versenyeznie a magyar halágazatnak. Kiderítettük, igaz-e, hogy a magyarok többsége csak a karácsonyi halászlében eszik halat.

A 2004-es évben összesen 8688 tonna pontyot termeltek Magyarországon - ezzel Európa élvonalában vagyunk. A legnagyobb termelők a lengyelek, évi 20 ezer tonna körüli ponttyal. Őket követik a csehek és a németek. A magyarok a franciákat megelőzve negyedikek az Unió "pontyversenyében".

A pontyra régebben nagy kereslet volt a komoly termeléssel nem rendelkező Hollandiában, azonban ezen a piacon mára jelentősen csökkent a halfajta iránti kereslet. Komolyabb pontyexportot jelenleg Németországba bonyolítanak le a magyar termelők.

A pontytermelő országok általában el is fogyasztják saját halukat. Ez alól Európában csak egy kivétel van: a csehek igen agresszív pontyexportot folytatnak, mostanra komoly tényezőnek számítanak a piacon. A csehek olyan módszerekkel dolgoznak, amelynek eredményeképpen olyan áron tudnak pontyot exportálni, amellyel még a helyi termelők áraival szemben is versenyképes marad a termékük.

A cseh termelők nem tógazdaságokban dolgoznak: víztározókba telepítik a halat, amelyeket aztán két évvel később lehalásznak: nem költenek takarmányra, ráadásul nem foglalkoztatnak állandó embereket, mint a magyar halgazdaságokban és tenyésztőtelepeken. A járulékos költségek alacsony volta mellett a cseh halászok jóval magasabb állami támogatást kapnak, mint magyar társaik: a magyar támogatás a csehnek mindössze 55 százaléka. Ezért van az, hogy a csehek 320-350 forint között tudják Magyarországon forgalomba hozni a ponty kilóját.

Egy neve elhallgatását kérő dél-dunántúli termelő az [origo]-nak elmondta: átlagosan háromszáz forintból tudja kihozni telepén a hal kilóját. "Nem volna szabad 350 forintnál olcsóbban odaadni a halat" - vázolta a haltenyésztő az ideális piaci körülményeket. A piacon jelen lévő multik azonban a cseh hallal jóval lejjebb tudják tolni az árakat, mint azt a magyar termelők szeretnék. Két évvel ezelőtt szinte minden nagyobb hipermarketláncra sikerült rábizonyítani, hogy a karácsonyi szezonban beszerzési ár alatt adták a halat. Orosz István szerint a halas ágazatnak a pékekkel kellene szövetkeznie, mert ők is hasonló problémákkal küzdenek a multikkal szemben.

Az élőhal-import azonban komoly veszélyt rejt magában. Mára a halágazatnak is megvan a maga "madárinfluenzája". A koi herpeszvírus (KHV) a pontyokat fenyegeti, emberre nem veszélyes. Indonéziában néhány év alatt gyakorlatilag lenullázta a pontyállományt. A betegség már megjelent Lengyelországban is. Amennyiben fertőzött hal kerül a magyar vizekbe, az végzetes lehet a magyar pontyállomány szempontjából.

Barsi Szabó Gergely