A kolostorok a középkortól önellátó intézményként működtek. A központot övező földeket a barátok vagy saját tulajdonként művelték, vagy egész falvakat kaptak hűbérbe, amelyek nekik dolgoztak. Szükség is volt az ellátásra: a nagyobb nyugat-európai kolostorokban gyakran az ezret is meghaladta a szerzetesek számra - a franciaországi Cluny városa a középkorban például egyetlen hatalmas bencés kolostor volt - ugyanakkor el kellett látni a kolostor vendégeit, illetve a kolostor ispotályának betegeit.
A Magyar Királyság területén az egyház világi ereje azonban sohasem lett akkora, mint egyes nyugat-európai területeken. A dolog nyitja az egyházi birtokok nagyságában rejlik: a magyarországi egyházi birtokok aránya mindössze 15 százalék volt a nyugat európai birtokarányhoz képest. A birtok általában az egyházi intézmény védőszentjének neve alatt futott - Pannonhalma esetében Szent Márton nevére szóltak a birtokadományok.
"Ne feledjük el, hogy az apátság századokon keresztül anyagilag teljesen függetlenül működött. Mások voltak a nagyságrendek: 60 000 katasztrális hold szántónk volt, erdőterületek, szőlők, mint működő vagyon a ráépülő kis gazdaságokkal. A szőlőben pincészet, az erdőkben gatterüzem. Szántóterületünkre építve ott volt Komáromban a malom - tehát nem csak alapanyagtermelés folyt " - emlékeztet a II. világháború előtti gazdasági struktúrára Hortobágyi T. Cirill.
A 996-ban alapított apátság vezetése alatt állt a pannonhalmi főiskola, 8 gimnázium (3271 tanulóval), 25 plébánia - amelyből 15 a főapát nullius egyházmegyéjében volt, egy pedig az 1931-ben alapított sao paulo-i magyar lelkészség három rendtaggal. A pannonhalmi vezetés alatt álló katolikus népiskolák tanulóinak száma 6503 volt. A Rend kegyuraság alá 35 község tartozott.
Ahhoz, hogy a kolostor jelenlegi intézményeit fenntartsa, évente több mint egymilliárd forintra van szükség. "Hogy ezt teljesen önállóan eltartsuk, elég sok teát és likőrt kellene eladni" - mondta a kolostor perjele. "A XXI. század Magyarországán az autarchia, utópisztikus elképzelés. De törekedni kell rá." - summázza a lehetőségeket Várszegi Asztrik.
Barsi Szabó Gergely