Elmaradott a magyar befektetési kultúra

Pénteken lesz a takarékossági világnap, az [origo] ezért körüljárta, hogyan takarékoskodik a magyar. Az eredmény minden statisztika szerint elszomorító, mivel a magyar háztartások többsége egyáltalán nem foglalkozik pénzügyeinek kezelésével, ráadásul kevesebb, mint harmaduk rendelkezik megtakarítással.

A Budapesti Értéktőzsde legfrissebb felmérése szerint a hosszú távú megtakarításokról, a befektetésekről és az öngondoskodásról a magyar társadalom többsége nem gondolkozik felelősséggel, a pénzügyi kultúra Magyarországon régiós viszonylatban is elmaradott. Éves szinten csupán pár órát foglalkozik egy átlag magyar a pénzügyeinek tudatos tervezésével, és ez sajnos a magyar megtakarítási szerkezet jelenlegi állapotán is nyomot hagy. A helyzetet súlyosbítja, hogy Magyarországon csupán a rendszerváltást követően használhatjuk a modern pénzügyi megtakarítási formákat, és ezeket a lehetőségeket az emberek nem ismerik, illetve gyanakodva szemlélik, idegenkednek ezektől.

Hasonló a helyzet a tőzsdével is. A kutatások szerint a 18-60 év közötti lakosság kétharmada teljes mértékben elutasító a tőzsdézéssel, részvényvásárlással szemben. A tőzsdézést fővárosi úri huncutságnak vagy kaszinónak tekintik, ahol mesés vagyonok cserélnek gazdát, vagy simlis brókerek tüntetik el a gyanútlan emberek nehezen megkeresett pénzét. Ismeretlennek és idegennek találják ezt a világot, túl magasnak értékelik a kockázatot, rövid távon gondolkodnak befektetésekben, míg a korábban tőzsdézők közül is sokan megégették magukat az átmeneti válsághelyzetekben.

Ezeket a megállapításokat jól alátámasztja a Magyar Nemzeti Bank statisztikája is. A legutóbbi adatok szerint a magyar állampapírok piaci értéken számított állománya 2005 második negyedévének végén 9490,5 milliárd forint volt, ami 2,7 százalékos növekedést jelentett három hónap alatt. A növekedést az államkötvények állományának 1,1 százalékpontos emelkedése, továbbá a kincstárjegyek piaci értéken számított állományának 7,6 százalékpontos növekedése eredményezte.

A magyar háztartások tulajdonában lévő állampapírok piaci értéke ugyanakkor 13,1 milliárd forinttal csökkent, ami kizárólag a lakossági befektetők tényleges eladásának tulajdonítható, hiszen a lakosság 5,2 milliárd forint árfolyamnyereséget ért el. A háztartások állampapírpiaci súlya egyébként 2004 eleje óta kismértékben, de folyamatosan csökken. A tavalyi év első negyedévének végén ugyanis a részesedésük 13,9 százalék volt, ez most 11,9 százalékot tesz ki.

A részvények esetében a helyzet, ha lehet, még rosszabb. A tőzsdei részvények állománya piaci értéken a 2005 első negyedévi 797,7 milliárd forintos növekedés után a második negyedévben 380,9 milliárd forinttal, azaz 6,4 százalékkal tovább emelkedett, és június végén 6307,7 milliárd forintot tett ki. Így a második negyedévben a tőzsdei részvények kapitalizációja újabb történelmi maximumot ért el. Ez ráadásul kizárólag a papírok árfolyamának növekedéséből származott, amely 380,9 milliárd forintot tett ki. Mindebből azonban a magyar háztartások alig részesedtek.

A magyar lakosság részvényeladása ugyanis ebben a negyedévben is meghaladta a vásárlások értékét, mégpedig 12,6 milliárd forinttal. A háztartásoknak ugyanakkor 13,2 milliárd forint árfolyamnyeresége keletkezett, így a részvényállományuk összességében emelkedett, igaz, csupán 0,6 milliárd forinttal. Összességében azonban a tőzsdei részvényeknek már csak 3,7 százaléka volt a magyar háztartások tulajdonában. A külföldi befektetők ezzel szemben a részvények 77,6 százalékát birtokolták.