Napi 5,5 milliárd EU-pénzt kell elkölteni

Magyarország a 2007-et követő években hatalmas összegű támogatást kap az Európai Uniótól felzárkózásra és fejlesztésre. Ahhoz azonban, hogy ezt a pénzt lehívhassuk és megfelelő célokra költhessük, komoly szemléletbeli átalakulásokra van szükség. Baráth Etele európai uniós koordinációért felelős tárca nélküli miniszterrel az [origo] a fejlesztő szemléletről, az ágazatok közti koordináció szükségességéről beszélgetett.

Ön egy sajtótájékoztatón, múlt csütörtökön azt mondta, hogy az Európai Uniótól több mint 270 milliárd forintnyi támogatást kap Magyarország 2006-ban. Sok ez a pénz, vagy kevés?

Ezt az összeget nem érdemes viszonyítgatni. Magyarország a koppenhágai egyezményben foglalt kritériumok alapján kapja a támogatásokat. Ez alapján számolják ki azt is, hogy mennyit fizetünk be. Ennek egyik legalapvetőbb összefüggései a GDP, az ország fejlettsége, ez szorzódik különböző értékekkel, mint például a munkanélküliségi ráta. Emellett ott van az agrártámogatási rendszer, amit ezen kívül kell kezelni, mert ez az ország agrárgazdasági adottságainak függvénye.

Tehát van a strukturális, a kohéziós pénz, és van az agrár, de van egy harmadik is: a költségvetésen kívüli források, amik ennek ellenére Magyarországon maradnak. Ilyenek például a határon átjövő forgalomból adódó vámtételek, amelyeknek 20 százaléka marad Magyarországon. Hogy ebből mennyi folyik be, azt nem tudjuk befolyásolni. Végül ott van az EU költségvetés zárása utáni visszaosztás. Nem lehet ezt egyszerűen eldönteni...

Ez minden újonnan csatlakozott tagállamnál ugyanúgy néz ki? Ha arányaiban más is az összeg, ők is ugyanígy kapják a pénzt?

Különbözőképpen tárgyaltunk, és ez nagyon lényeges. Még az utolsó éjszakán Koppenhágában Lengyelország elérte, hogy a költségvetésükbe több mint egymilliárd eurót az EU közvetlen utaljon át, és ezt kötöttségek nélkül használhassák fel. Erre azért volt szükség, mert nagyon nehéz helyzetben volt a költségvetés. A lengyel kormány nem tudott úgy hazamenni, hogy ne stabilizálja a költségvetés egyensúlyát.

Erre aztán a csehek is beindultak: a miniszterelnökük semmit nem mondott, csak felállt, és elment. Aztán jött egy hírnök, hogy a csehek 150 millió eurót kaptak a költségvetésükbe. Akkor Medgyessy Péterrel, László Csabával és Juhász Endrével, úgy döntöttünk, hogy mi nem kérünk ilyet. Azért nem, mert Magyarország el akarja különíteni az EU-s támogatásokat a költségvetési gondjaitól. Azt akarja, hogy ezek beruházási-fejlesztési pénzek legyenek.

Most jön a dolog nehézsége: tavaly Lengyelországnak és Csehországnak már utaltak ebből a pénzből a költségvetésbe. Nekünk nem. Naná, hogy egy főre jutóan úgy néz ki, mintha többet kaptak volna. De amikor mi megépítünk egy hidat, utat vagy csatornát, és ezt kifizeti nekünk az EU, akkor működő infrastruktúránk lesz, ami a gazdaság része. Én a mai napig azt mondom, minden támadás ellenére, hogy ez egy bölcs tárgyalás volt...

Tehát az EU-pénz nem a költségvetés lyukainak a betömködésére szolgál?

Egyértelműen nem. Nógrádi képviselő csütörtökön azt mondta - már vagy negyvenedszer -, hogy azért nem osztotta ki a kormány az EU-ból érkező előleget, mert a költségvetés lyukainak betömésére szánta, és ezzel is megvonta a magyar emberektől a támogatást.

Ő is tudja, hogy nem így van. Javaslatunkra elment a kincstárba, elmondták neki, hogy nem így van. Egy elkülönített számlán szerepel az európai pénz. Senki más nem használhatja. Amikor valami teljesítmény van, bemegy a számla és ebből a pénzből fizeti ki a kincstár. Az összes EU-pénz átfolyó pénz. Bejön és továbbmegy. Nem tud megjelenni a magyar költségvetésben.