A kisebb EU-támogatásért kampányol Blair

Tony Blair brit miniszterelnök az új EU-tagoknak szánt támogatások csökkentését próbálta elfogadtatni Tallinban, ahol a három balti ország kormányfőjével tárgyalt. A brit megszorító javaslatot határozottan ellenzi az unió tíz új tagja, köztük Magyarország.

A britek nem csak a reaktorok ügyében ígértek állítólag kedvezményeket Szlovákiának, de másban is, például, hogy megkönnyítik a hozzáférésüket az unió pénzalapjaihoz. Mintegy ijesztésül azt is közölték, hogy tovább húzódik a költségvetési megállapodás, ha az új tagállamok két héten belül nem fogadják el.

A halasztás azért fenyegető rájuk nézve, mert a megállapodás nélkül nem indíthatnak új fejlesztési programokat uniós forrásokra támaszkodva.

Az új tagok egy magas rangú brüsszeli diplomatája viszont kételkedik a híresztelésben, amelynek szerinte nem szabad hitelt adni. Szlovákia uniós küldöttségének szóvivője, Marta Domoková nem tud az ügyről, brit illetékesek pedig nem voltak hajlandóak kommentálni azt.

Blair szóvivője megerősítette, hogy Nagy-Britannia 23 milliárd euróval csökkentené az összesen 870 milliárdra rúgó költségvetést, s ebből 15-16 milliárdnyi lenne az elvonás az új tagoktól.

BBC: Magyarország "megvétózná" a csökkentett EU-költségvetést

Magyarország megvétózná a csökkentett támogatásokat tartalmazó EU-költségvetési tervezetet - hangzott el a BBC tévé csütörtök esti budapesti tudósításában, a brit közszolgálati csatorna azt is tudni véli, hogy Blair kész engedni a Nagy-Britanniának járó visszafizetésből.

Lengyelország a decemberi brüsszeli EU-csúcson megvétózhatja a költségvetési megállapodást

A Tony Blair brit miniszterelnököt kelet-európai körútján kísérő BBC-tudósító tényként közölte, hogy - amint azt a londoni sajtó már jó ideje írja - a Budapesten tartózkodó Blair a kelet-európai tagországok támogatásaira szánt költségvetési keret 10 százalékos csökkentését javasolja az új EU-tagoknak.

A BBC szerint lengyel illetékesek úgy vélekedtek, hogy amit a brit kormányfő javasol, az akár illegálisnak is bizonyulhat, név nélkül idézett magyar illetékesek pedig azt mondták a tudósítónak, hogy Magyarország megvétózna egy ilyen javaslatot, ha az valóban az asztalra kerül.

A Financial Times e hét eleji értesülése szerint Lengyelország is azzal fenyegetőzik, hogy a decemberi brüsszeli EU-csúcson megvétózhatja a költségvetési megállapodást, ha jelentősen megnyirbálják a 2007-2013-as költségvetési időszakban általa várt 60 milliárd eurós támogatást.

Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő ugyancsak a Financial Timesnak az uniós költségvetés ügyében folyó vita kapcsán a héten azt mondta: a nyugat-európai EU-tagok "a különböző európai térségek közötti lehetséges legsúlyosabb konfliktusokkal" lesznek kénytelenek szembenézni, ha nem lesznek nagyvonalúak az új tagok iránt.

Gyurcsány Ferenc a brit üzleti napilapnak kijelentette: Nagy-Britanniának - az EU soros elnökének - újra kellene gondolnia a Kelet-Európának szánt segélyek csökkentéséréről szóló, a 2007-2013-as költségvetés vitájának megoldása végett kidolgozott javaslatát.

A mezőgazdasági támogatási rendszer átalakítását elsősorban a franciák ellenzik

Csütörtök késő esti londoni beszámolók szerint egyébként Blair mostani kelet-európai körútján jelezte, hogy a kompromisszum érdekében kész engedni akár 1 milliárd eurót is a Nagy-Britanniának járó, most már évente több mint 5 milliárd eurós uniós visszatérítésből. Ezt még Margaret Thatcher volt konzervatív brit kormányfő harcolta ki 1984-ben, arra hivatkozva, hogy Nagy-Britannia befizetéseihez képest elenyésző mezőgazdasági juttatásokban részesül.

A többi uniós tagállam körében rendkívül népszerűtlen brit visszatérítés a jelenlegi költségvetési patthelyzet egyik fő eleme, mert London hivatalosan csak akkor hajlandó ennek csökkentéséről tárgyalni, ha Franciaország kész lenne megfontolni a közös uniós agrárpolitika radikális reformját, amiről azonban Párizs egyelőre hallani sem akar.

A kelet-európaiak esetleg hajlanak a kompromisszumra

Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott szegényebb országok esetleg hajlandók elfogadni a strukturális alapokból nekik juttatandó támogatások mérséklését, de nem olyan mértékben, ahogyan az az uniós soros elnökségét ellátó Nagy Britannia javaslatában szerepel - írja pénteki budapesti jelentésében a Reuters.

A hírügynökség a budapesti tanácskozáson résztvevő diplomatákra hivatkozva közli, hogy az új tagországok esetleg elfogadnának egy kisebb mértékű csökkentést és " Nagy Britannia is beleegyezne a kohéziós alapok 5 százalékos mérséklésébe".