Bankszövetség: társadalmi megegyezés kell

Az államháztartást rendbe kell tenni, ezért társadalmi közmegegyezésre, és a politikai erők összefogására van szükég a ciklusokon átnyúló reformokhoz, méghozzá minél előbb - véli a Magyar Bankszövetség.

A magyar gazdaság kielégítően fejlődik, ugyanakkor jelentős egyensúlyi gondok vannak, amelyek még komoly problémákat okozhatnak - vélte Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke egy hétfői háttérbeszélgetésen.

A szakember szerint hosszabb távon nem tartható a pazarló államigazgatás, mivel versenyképesség csökkenéséhez vezet. Erdei felhívta a döntéshozók figyelmét az egyensúly helyreállítására és társadalmi közmegegyezést sürget. A Magyar Bankszövetség aggódik, s részletes tanulmány készített, amelyet eljutatott a pénzügyi tárcához, a Magyar Nemzeti Bankba, illetve a négy parlamenti párthoz.

A reformokról

Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke kritikaként fogalmazta meg, hogy a nyugdíjreform kivételével a rendszerváltás óta nem volt komoly reform Magyarországon. A szakember az állam szerepének újragondolását szorgalmazza, ehhez azonban csak társadalmi konszenzus esetén lehet hatékony intézményrendszert felállítani. A Magyar Bankszövetség szerint el kell gondolkozni a szociálpolitika módjáról, feladatáról, a drámai önkormányzati rendszertől, az oktatásról, illetve a köz- és öngondoskodás súlyáról.

A Magyar Bankszövetség ezért társadalmi közmegegyezést sürget, a szervezet szerint a politikai erőknek meg kell állapodni a ciklusokon átnyúló reformokról. A magyar gazdaság a megállapodás tekintetében a 24. óra utolsó másodperceiben van - véli a Magyar Bankszövetség, egyúttal felhívja a figyelmet, hogy minden reform hatása csak 1,5-2 év után érvényesülhet.

A Magyar Bankszövetség populistának tartja a felelőtlen gazdaságpolitikai ígéreteket, s ismételten felhívja a figyelmet a növekvő egyensúlytalansági problémákra, amelyek egyre lejjebb és lejjebb sodorhatják az országot, amennyiben nem lesznek reformok és társadalmi közmegegyezés. Erdei Tamás szerint az euró nem cél, hanem eszköz, így a Magyar Bankszövetség nem határozott meg kívánatos időpontot az uniós fizetőeszköz bevezetésére.

Az euróról

Erdei Tamás az euró bevezetésével kapcsolatban aláhúzta: "az euró eszköz, nem cél". A bankszövetség szerint az országnak csak akkor szabad csatlakoznia az euróövezethez, ha az a magyar gazdaság számára előnyöket jelent. Az egyensúlyi kérdések megoldását, az államháztartás folyamatainak rendbetételét akkor is meg kellene oldanunk, ha soha nem akarnánk az euróövezetbe belépni - emelte ki a szövetség elnöke.

Erdei Tamás szerint a maastrichti, azaz a stabilitási követelményeket nem csak az euró bevezetéséhez kell teljesíteni, hanem azoknak elérése az ország hosszú távú versenyképessége érdekében is kiemelten fontos. Az államháztartás fő alrendszereinek rendbetétele, illetve átfogó modernizálása, korszerűsítése a fenntartható gazdasági növekedési pálya miatt is maradéktalanul szükséges.

Erdei Tamás közölte: a magyarországi bankrendszer szereplői az euróövezethez való mielőbbi, de ésszerűen elérhető időpontban való csatlakozást támogatják. A bankszövetség nem csatlakozik a belépési dátumról folytatott "háborúhoz", de aláhúzza: csak abban az esetben lehetne bevezetni az eurót hazánkban, amikor az ország az euróövezetben maradéktalanul ki tudja majd aknázni az euró adta lehetőségeket.

Kérdésekre válaszolva Erdei Tamás aláhúzta: napjainkban a jegybank kamatpolitikája már megalapozottnak mondható, a jegybanki alapkamatról való döntések követik a piac várakozását, mozgását.

A szövetség elnöke úgy vélte: napjainkban a jegybankkal kapcsolatban "a verbális kommunikáció" jelent gondot. Erdei Tamás kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank kommunikációja nem egyértelmű, azt lehetne mondani, hogy "aki állandóan farkast kiált, egyszer eléri, megjelenik a farkas." A kommunikáció eszközeit tekintve a bankszövetség tagjai mértékletességet várnak a jegybanktól.