Minél korábban akar eurót a bankszövetség

A Magyar Bankszövetség az euró lehető legkorábbi, ésszerűen még teljesíthető bevezetését támogatja. Az esetleges halasztás miatti árfolyamgyengülés lehetősége a szervezet szerint fokozott kockázatot rejt: veszélyeztetheti a devizahitelek visszafizetését, illetve komoly veszteségeket okozhat a gazdaság egészében.

A Magyar Bankszövetség az euró lehető legkorábbi, ésszerűen még teljesíthető bevezetését támogatja - olvasható a szervezet elnökségének állásfoglalása, amellyel Kuncze Gábor, az SZDSZ elnökének nyílt levelére reagál. Kuncze Gábor az euró 2010. évi bevezetéséhez kérte a bankszövetség támogatását.

A bankszövetségi állásfoglalás szerint az euró bevezetése Magyarországon nem egyszerűen formális jogi kötelezettség, hanem elemi érdek. Ennek legfontosabb előfeltételei a bankszövetség szerint: feszes költségvetési és jövedelempolitika 2006-ban, legkésőbb 2006 második félévében pedig a már régóta halogatott szerkezeti reformok megindítása az egészségügyben, az önkormányzati rendszerben és a közigazgatásban.

Eddig sem a kormány, sem a kormányfő nem jelentette be az euróövezethez való csatlakozásunk újabb elhalasztását, kétségtelen azonban, hogy ez - mindenekelőtt az államháztartás helyzete alapján - felmerülhet - állapítja meg az bankszövetség.

Az esetleges halasztás miatti - akár nagymértékű - árfolyamgyengülés lehetősége azonban a szervezet szerint fokozott kockázatot rejt: az egyre növekvő arányú devizahitelek körében veszélyeztetheti a hitelek visszafizetését, illetve komoly veszteségeket okozhat a gazdaság egészében. A legnagyobb veszteség az MB szerint egy nagymértékben meggyengülő forint esetében abból adódhat, hogy a devizaadósságok forintértéke, valamint a törlesztési teher is jelentősen megemelkedne, illetőleg a kamatszínvonal ismét jelentősen megnőne.

A túlzottan gyors, erőltetett nominális konvergencia azonban súlyos reálgazdasági áldozatokkal is járhat - figyelmeztet a bankszövetség. Figyelembe kell venni az MB szerint továbbá azt is, hogy a konvergáló gazdaságokban a felzárkózás természetes velejárója a reálfelértékelődés.

Ha az ERM II. árfolyamrendszer szűk ± 2,25 százalékpontos árfolyamingadozási sávját vesszük, akkor a nominális felértékelődésnek rendkívül korlátozott a tere, ráadásul minél hitelesebb a gazdaságpolitika, annál erősebb lehet a konvergencia játék, ami jelentős sterilizációs költséggel járhat. Alapjában az a legkedvezőbb, ha az ország a lehető legkevesebb időt - ez minimum két évet jelent - tölti el az euró "előszobájában", az ERM II. árfolyamrendszerben, s akkor lép be, amikor a reál és nominális konvergencia is elért egy elégséges szintet.

Magyarországnak ugyanakkor figyelni kell a régiós versenytársak csatlakozási stratégiájára is, mivel, ha hozzájuk képest csak jó néhány évvel később csatlakoznánk, ez rontaná az ország versenyképességét, tőkevonzó képességét, s növelheti a valutaválság kialakulásának kockázatát - hívja fel a figyelmet az MB elnöksége az SZDSZ elnökének írott levelében.

A 2010-es céldátum újabb halasztása a bankszövetség szerint alapjaiban valószínűleg nem rengetné meg a befektetői bizalmat, de mindenképpen tovább gyengítené a magyar gazdaságpolitika hitelességét, s ronthatná a magyar gazdaság külföldi megítélését, különösen akkor, ha a halasztásra politikai célú ígérgetés, a fogyasztási kereslet élénkítése miatt kerülne sor.