Így vásároltunk régen és ma

A karácsonyi vásárlások óriási forgalmat generálnak az élelmiszereket, játékokat és elektronikai cikkeket árusító boltokban. Ma már szinte minden kapható itthon is, de nem olyan régen még más volt a helyzet. Utánanéztünk, hogyan változtak vásárlási szokásaink az elmúlt másfél évtizedben.

A csökkenő árak mellett az elektronikai cikkek kiskereskedelmi forgalma főleg az elmúlt öt évben jelentősen bővült. Ugyanakkor Magyarországon egyre kevesebb boltban lehet szórakoztatóelektronikai készülékeket és háztartási gépeket kapni, a kereskedelmi koncentráció erőteljesen zajlik. Az egyre kevesebb bolt azonban egyre nagyobb választékot kínál, ma már a csak elektronikai cikkeket árusító nagy nemzetközi hálózatok gyilkos árversenye itthon is árleszorító hatással van, olyannyira, hogy például a magyar Keravill nem is volt képes lépést tartani velük, és be is kelett zárni.

Zavarbaejtő választék

Egyre többet, egyre olcsóbban

Az elektromos háztartási készülékek forgalma 2000-ben 15 százalékkal növekedett 1999-hez képest. A GfK által vizsgált termékek eladott mennyisége legnagyobb ütemben, 27-31 százalék közötti mértékben, sorrendben a következőkből nőtt: videomagnó, és -kamera, hifi-torony, asztali audio készülékek és hordozható CD. Értékben a forgalom 15 százaléknál nagyobb bővülési ütemet ért el, szintén sorrendben a következőkből: hordozható CD lejátszó, videomagnó, színes tévé és hifi-torony. Az ezredforduló utáni években a videomagnó és színes tévé iránti keresleten belül eltolódás érzékelhető az értékesebb, nagyobb teljesítményű készülékek felé. Ennek egyik oka az árak csökkenése, másik pedig a hitelfelvételi lehetőségek bővülése.

A műszaki cikket forgalmazók az év utolsó negyedében értékesítik éves forgalmuknak több mint harmadát. A szórakoztatóelektronikai cikkek mellett a slágerajándék kategóriába kerültek a modern mosó és hűtőgépek, a fagyasztók, főként pedig a "mégiscsak ajándék" kis háztartási gépek (Népszabadság, 2000. december 1.)

A fogyasztásra fordított pénzből az elmúlt években azért is áramlik egyre több a szórakoztató elektronikai szektorba, mert kéthetenként nyílt olyan üzlet, amely árengedményes bevezető akciókkal csábítja a vevőket. Az árengedmények következtében pedig csökken az átlagár. A forgalom növekedését okozza a lakásépítés fellendülése is. Az új otthonok tulajdonosai gyakran új készülékekkel szerelik fel háztartásukat.

Az aktuális sláger

Növekvő mennyiségi eladások mellett a szórakoztató-elektronikai piac értékben alig nő a következő két évben. Okát a GfK tanulmánya abban látja, hogy egyre kisebbek lesznek az átlagárak. A vevők megnyerése érdekében ugyanis gyakoriak az árengedmények. A bevezető árakciókkal kísért boltnyitások sorozata, a kereskedelmi hálózat bővítése még elhúzódhat 2006-ig.

Érdekes jelenség, hogy statisztikai kimutatások éppen az utóbbi öt-tíz esztendőben egyre nehezebben követik a szórakoztató technológia fejlődését, hiszen például tíz éve még CD-lejátszóval is százból alig rendelkezett egy-két magyar háztartás, míg mára olyan egyéb technológiák is megvásárolhatók, amelyekről anno nem is hallhattunk. Hódít például minden, ami digitális (fényképezőgépek, lejátszók, és a többi).

A háztartások felszereltsége

Míg 1995-ben a háztartásoknak mindössze 20 százalékában használtak mikrohullámú sütőt, addig mára ez az arány közel 80 százalék (a mikrohullámú sütő elterjedtsége '91-ben még gyakorlatilag nulla volt). Színes televízióval a háztartások 51 százaléka rendelkezett 1989-ben, '95-ben pedig már 83 százaléka. 2004-re már minden háztartásra átlag 1,38 darab színestévé jut. CD-lejátszóból '95-ben alig volt, 2004-re minden negyedik háztartásban megtalálható volt. 1989-ben csupán a háztartások 12 százalékában volt videomagnó, ám 1995-ben 33, 2000-ben 49, 2004-ben pedig már 57 százalékában volt képmagnó. Videokamerát 1995-ben százból csupán egy háztartás tartott, ez a szám 2000-re 4, 2004-re pedig 8 százalékra nőtt. Személyi számítógéppel '95-ben százból hat háztartás rendelkezett, 2000-ben 14, 2004-ben már 35. A legbrutálisabb számsora a mobiltelefonoknak van: míg '95-ben a háztartásoknak csak egy százaléka rendelkezett maroktelefonnal, ma gyakorlatilag minden magyar lakosra jut egy.

Persze, a magyar a világtendenciát követi, ahogy az már lenni szokott, kis késéssel. Az európaiak egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a különböző modern elektronikai termékek iránt - derül ki az Information Technology Observatory (EITO) piackutató intézet legfrissebb tanulmányából. Az öreg kontinensen leginkább a sík képernyős tévékészülékek, MP3-lejátszók és játékkonzolok iránt mutatnak nagy érdeklődést a vásárlók. A digitális zenelejátszók területén az elemzők 98 százalékos, az LCD-, illetve plazmakészülékek területén 51 százalékos, a játékkonzolok területén pedig 26 százalékos forgalomnövekedésre számítanak az idei évben. Ezzel ellentétben azonban egyre kevesebben vásárolnak hagyományos katódsugaras képcsöves tévékészülékeket, videólejátszókat, valamint hifiberendezéseket, és ezen a területen az idei évre 29 százalékos piaci visszaesést jósolnak a piackutató intézet munkatársai.