Alternatív adórendszert javasol Surányi

A jelenlegi szja-rendszer adóelkerülésre ösztönöz, mert a nettó bér a kisebb adókulcsnál is alig éri a bruttó bér felét - mondta Surányi György a Pénzügykutató Rt. és az Allianz Hungária Biztosító Rt. által rendezett "Adózás és verseny" című csütörtöki konferencián. Bokros Lajos szerint az adórendszer átalakítása, az szja-adókulcsok megváltoztatása, illetve a sávok szélesítése csak akkor lehetséges, ha a rendszerből radikális módon kikerülnek a kedvezmények, illetve támogatások.

Ha a konvergencia programban vázolt növekedési pályán halad Magyarország, akkor a következő években mérsékelt ütemben nőnek majd az adóbevételek, sőt 2007-től, az EU új költségvetési időszakától kezdve növekedni kell az uniós forrásokhoz biztosított hazai társfinanszírozásnak - ezt pedig mindenképpen figyelembe kell venni a küszöbönálló adóreform során, mondta Kupa Mihály, az Antall-kormány pénzügyminisztere.

Kupa: Az iparűzési adót le kell cserélni

A szakértő szerint, ha a korábbi tagállamokat - az úgynevezett EU 15-ös csoportot - vesszük, se markáns adócsökkentés, se markáns adóemelés nem volt náluk - mondta a volt pénzügyminiszter. Igaz, ehelyett kegyetlenül megnyirbálták a költségvetési kiadásokat, különösen, ami az egészségügyet és az oktatási kiadásokat érinti - tette hozzá. Kupa Mihály szerint a társasági nyereségadót - amelynek mértékét megítélése szerint tovább már nem érdemes csökkenteni - fenn kell tartani, az áfa, illetve az szja megőrzendő, az iparűzési adót azonban mindenképpen valamilyen más adóformával ki kell váltani. Az iparűzési adó kiváltására a volt pénzügyminiszter egyfajta értékalapú ingatlanadó bevezetését tartja lehetségesnek.

Mivel alacsony szinten állnak a hazai megtakarítások és napjainkban kevés a direkt külföldi befektetés Magyarországon, úgy kell átalakítani az adózást, hogy ebben pozitív változásokat eredményezzen, illetve, hogy a foglalkoztatási szint is növekedjen, mondta Kupa. A volt pénzügyminiszter szerint az adózásban a kedvezmények körét mindenképpen csökkenteni kell, mivel ha beszámítjuk, hogy az egyes állampolgárokat milyen mértékben érintik a mostani kedvezmények (például a minimálbér adómentessége, a nyugdíjak adómentessége, a kamat, a tőzsdei árfolyamnyereség nullaszázalékos adóztatása), illetve mentességek köre, akkor az összesen, összegszerűen 500 milliárd forintra rúg.

Békesi: Az adórendszer átalakítása csak egy tényező

Az adórendszer átalakítása kapcsán érdemes azt figyelembe venni, hogy az adózás csak az egyik versenyt befolyásoló tényező lehet, jóval előtte áll a rangsorban a jól működő infrastruktúra egy országban, a politikai és gazdasági stabilitás, a jó intézményrendszer - mondta Békesi László, a Horn-kormány volt pénzügyminisztere. Az adópolitikát a szakértő szerint döntően továbbra is aszerint kell alakítani, hogy megfelelő mértékben biztosítsa az államháztartás bevételeit, és semmiféleképpen sem szabad rövid távú konjunktúrapolitikára felhasználni.

Az adórendszert a járulékrendszer reformjával együtt kell biztosítani, mivel, ha a jelenlegi nyugdíjrendszert nem korszerűsítik az már a közeljövőben, 2012 körül összedőlhet. A volt pénzügyminiszter eldöntendő kérdésnek nevezte, hogy miként viszonyuljon egymáshoz a munka és a tőkejövedelmek adóztatása. Békesi László szerint az ország mostani gazdasági helyzetében preferálni kell a tőkebefektetéseket azért, hogy az ország tőkevonzó képessége fennmaradjon, sőt javuljon. Eldöntendő kérdés az is, hogy progresszív vagy lineáris adóztatás érvényesüljön - a volt pénzügyminiszter szerint, bár a társadalmi megítélés a progresszív adóztatást támogatja, azonban a modern gazdaságokban a lineáris adóztatás felé közelítenek, vagy már most azt érvényesítik.

Békesi: Ki kell irtani a kedvezményeket

Békesi László szerint kiirtandók a kedvezmények az adórendszerből, a szociálpolitikát más területen kell érvényesíteni, hosszabb távon az adórendszernek kívánatos a megtakarításokat és a beruházásokat ösztönözni. A Horn-kormány pénzügyminisztere szerint 1-2 százalékpontos csökkentésekkel nem lehet előidézni az adózók körének bővítését, ennél lényegesen nagyobb mérséklésre van szükség, olyan nagyobb mérséklésre, mint például a Horn-kormány alatt a társasági adó mértékének 36 százalékról 18 százalékra történő levitele.