Új adótörvények - Fizessenek a gazdagok!

A kormány hétfőn beterjesztette adótörvényeit az Országgyűlésnek. Az új jogszabályok részben az általános forgalmi adó, a társasági adó, a személyi jövedelemadó és más adótörvények módosítását tartalmazzák, de két új adójogszabály is születhet a javaslat alapján. Az egyik új jogszabály az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, a másik új adótörvény a luxusadóról szóló javaslat.

A kormány 2007 január 1-jétől bevezeti a kamat- és árfolyamnyereségadót, amelynek mértéke egységesen 10 százalék lesz - közölte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn, a kormány és a BÉT közötti tőzsdeélénkítő megállapodást bejelentő sajtótájékoztatón Budapesten. A kamat- és árfolyamnyereségből származó jövedelem 50 ezer forintig adómentes. Ezzel párhuzamosan a tőzsdei cégek által fizetett osztalék után a magánszemélyeknek 10 százalékos adót kell fizetni 2007-től az eddigi 25 százalék helyett. A 10 százalékos adó először a 2007. évre kifizetett osztalék után számítandó.

A társasági adó kulcsa 16 százalékról 10 százalékra csökken 5 millió forintos adóalapig azoknál a vállalkozásoknál, amelyek alkalmazottaik után legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékot fizetnek, és egyéb adókedvezményt nem vesznek igénybe - mondta Veres János.

Az osztalékadó 2007-től 10 százalékra csökken

Veres János pénzügyminiszter kijelentette: a csomag része a nyugdíj előtakarékossági befektetési számla, azaz a negyedik nyugdíjpillér bevezetése 2006-tól. E számlákat 2007-től az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonló adókedvezmény illeti meg.

A személyi jövedelemadó rendszerének változása az átlagos jövedelműek számára az idei 21 forint helyett jövőre kevesebb mint 19 forint adóterhelést jelent minden száz forint megkeresett jövedelemből - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. Mint azt a miniszterelnök közölte, idén a munkavállalók átlagos jövedelme 156 ezer forint volt.

Az általános forgalmi adó területén a legnagyobb változás jövőre a felső adókulcs 25-ről 20 százalékra csökkenése, amiről azonban az Országgyűlés előreláthatólag október 1-ig dönt, így az nem is került be a beterjesztett módosító indítványok közé. A változások fő vonulata a törvényjavaslatban az európai uniós szabályozáshoz való alkalmazkodás a magyar áfafizetési szabályokban.

A regisztrációs adó módosítása több változást hoz az adófizetés szabályaiban, egyben megemeli az adótételeket a törvényalkotói indoklás szerint azzal a céllal, hogy ellentételezzék az áfakulcs 5 százalékpontos csökkentését.

A módosítás szerint az áfa-fizetésére nem kötelezett személyek által a közösség területéről behozott gépjárműveknél az a személy köteles megfizetni a regisztrációs adót, akinek a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik. Ugyancsak a magánimportot érinti, hogy az ott alkalmazandó 1,25-ös szorzót az áfa mértékének csökkenésével egyező mértékben, 1,2-re mérséklik. A gépjárművek átalakítása esetében, ha negatív adókülönbözet keletkezik, a javaslat lehetővé teszi a korábban ténylegesen megfizetett regisztrációs adó és az új állapotnak megfelelő adótétel közötti különbség visszatérítését, ami azonban nem haladhatja meg a ténylegesen megfizetett adót és az újonnan megállapított adó különbözetét.

Az áfa felső kulcsának 25 százalékról 20 százalékra történő mérséklése valóban csökkenteni fogja az árakat - mondta Gyurcsány Ferenc. A kormányfő hangsúlyozta: az áfa-csökkentésnek is szerepe van abban, hogy jövőre az infláció mértéke az MNB és a pénzügyminiszter szerint is az árstabilitás szintjére csökken.

Az szja felső kulcsa jövőre 38 százalékról 36 százalékra csökken, a 18 százalékos alsó kulcs határa 50 ezer forinttal, 1 millió 550 ezer forintra nő. A sávhatár az adókulcsok változatlansága mellett a következő években folyamatosan emelkedik: 2007-ben 1 millió 700 ezer forintra, 2008-ban 1 millió 900 ezer, 2009-ben 2 millió 300 ezer, 2010-ben pedig 3 millió forintra.

Az adójóváírás mértéke nem változik, továbbra is a bér 18 százalékának felel meg, s legfeljebb havi 9 ezer forint. A kiegészítő adójóváírás összege - a minimálbér 63 ezer forintra növekedésével összhangban - havi 1260 forintról havi 2340 forintra emelkedik. Az adójóváírás érvényesítésére jogosító jövedelemhatár 150 ezer forinttal, 1 millió 500 ezer forintra nő, a kiegészítő adójóváírásé 1 millió forint marad.

A törvényjavaslat szerint a családi kedvezmény az egy és két gyermeket nevelő családok esetében családi pótlékká alakul át. Egy gyermeknél havi 11 ezer forint (egyszülős család esetén 12 ezer forint), két gyermeknél havi 24 ezer forint, míg a három és több gyermekesek havi 14 ezer forint családi pótlékra számíthatnak gyermekenként.

A munkáltató által adómentesen adható béren kívüli juttatások értékhatárát a javaslat a bér 15 százalékában korlátozza.