Az MNB által közölt statisztikák szerint a harmadik negyedévben jelentősen nőtt a háztartások befektetési jegyekben tartott pénzügyi megtakarításainak állománya. A bővülés megközelítette a 240 milliárd forintot, amelyből 214,4 milliárd volt a tényleges vásárlás. Ezzel a befektetési jegyek aránya a pénzügyi megtakarításokon belül megközelítette a 8 százalékot.
Érdemben 194,7 milliárd forinttal nőtt a biztosításokban tartott megtakarítás is, itt nagyobb részben a nyugdíjpénztári befizetések (138,8 milliárd forint), kisebb részben az életbiztosítások (52,5 milliárd forint) álltak a folyamatok mögött.
Említést érdemel a befektetések között, hogy a háztartások jelentős mértékben értékesítettek portfóliójukból államkötvényeket. A statisztikák szerint ennek mértéke meghaladta a 70 millárd forintot. Feltételezhető, hogy sokan a közvetlen állampapírtartás helyett a közvetett formát (befektetési jegy) választották. Hasonló, 70 milliárdos csökkenés történt a betéteknél is a tranzakciók alapján.
A megtakarításokon túl a kötelezettségeknél adevizahitelek jelentős növekedése volt jellemző. A harmadik negyedévben körülbelül 257 milliárd forinttal, az első három negyedévben több mint 600 milliárd forinttal nőtt a háztartások által felvett devizahitelek állománya.
Összességében a pénzügyi megtakarítások növekedése továbbra is meghaladta a kötelezettségekét. A háztartások a harmadik negyedévben csökkentették betét- és állampapír-állományukat, a részvénypiacon jellemzően passzívak voltak, míg jelentős mennyiségben vásároltak befektetési jegyet. Az eladósodási folyamat folytatódik, amely továbbra is elsősorban devizahiteleket jelent. Míg a forinthiteleknél az első 9 hónapban a növekedés alig haladta meg a 80 milliárd forintot, addig a devizánál 606 millárd forintot tett ki.