Egymás torkának estek a hipermarketláncok és a nagy nemzetközi márkagyártók Franciaországban. Több kereskedelmi hálózat jelentős árcsökkentéssel indította az évet, miközben a gyártók nagyjából 5 százalékos áremelést szerettek volna. Mindkét fél az 1996-tól érvényben lévő - a gyártók, kereskedelmi láncok, kicsik és nagyok közötti viszony rendezésére hivatott - Galland-törvényre mutatva igyekszik érvényesíteni akaratát - írja a Napi Gazdaság.
Múlt decemberben a jogszabályt egy rendelettel egészítették ki, amelyben azt szabályozták, hogy a kereskedő és a beszállító között miként lehet elszámolni a kedvezményeket. A kereskedők úgy értelmezik a jogszabályt, hogy az árcsökkentésre kötelez, a gyártók pedig úgy, hogy árat emelhetnek.
A néhány nap alatt elmérgesedett vita azt eredményezte, hogy több lánc, így például a világ második legnagyobbjának számító Carrefour, vagy az Intermarché, az Auchan és a Casino átlagosan 10 százalékkal csökkenti kínálatában a nemzetközi márkák jelenlétét. A szortimentvágás jelenleg is tart - a Le Figaro szerint - olyan márkákat érinthet a dolog, mint a Henkel, a Reckitt-Benckiser vagy a Colgate-Palmolive.
Az elemzők szerint mindez Franciaországra jellemző, elszigetelt jelenség, ám az már nem, hogy az áruházláncok a gyártói márkák visszaszorításától a saját márkás forgalom növekedését remélik, ráadásul az úgynevezett kemény diszkontok (mint itthon a Lidl) hasonló szortimentstratégiával rendre beelőznek a kiskereskedelmi piacon. Nagy kérdés, hogy a saját márkák kiválthatják-e a gyártói márkákat.
Magyarországon a saját termékek forgalma már meghaladja a 100 milliárd forintot, minden ötödik eladott napi fogyasztási cikk saját márkás. Kozák Ákos, a GfK piackutató ügyvezetője szerint a francia ügy jelzés értékű, hiszen most kiderülhet, hogy a gyártók vagy a kereskedők erősebbek. Egyébként sem Magyarországon, sem Európában más országaiban nem várható, hogy kiszorulnak a hipermarketekből a gyártói márkák; az áruházak nem élhetnek meg ezek nélkül.
Fekete Zoltán, a Magyar Márka Szövetség főtitkára szerint közgazdasági nonszensz lenne a gyártói márkák kiszorítása, hiszen ezeken a termékeken az áruház nagyobb hasznot könyvelhet el, mint a saját márkáin. Ráadásul Kozák szerint az utóbbiak mellőzésével középtávon összeomlana a hirdetési piac.
Ugyanakkor tény, hogy egész Európában, így Magyarországon is mind többet foglalkoznak a kereskedők erőfölényével. Itthon például érdekes (vihart kavaró) kezdeményezésként a kereskedelmi törvénybe iktatták, hogy mely kereskedő minősül piaci erőfölényben lévőnek, és ilyen esetekben mit lehet és mit nem lehet tennie.
A kereskedők és gyártók közötti harc egy-két alkalommal már itthon is látványossá vált, tavalyelőtt például az Auchan rúgta össze a port a Coca-Colával, idén a nyilvánosságra került hírek szerint a Tesco veszett össze az üdítőital-gyártóval. Franciaországban a hipermarketek döntése miatt a márkagyártók is lépésre kényszerülnek. Az azonban világos, hogy a kereskedelmi láncok csak forgalmuk alapján erősek, a gyártók továbbra is nagyobb haszonkulccsal dolgoznak, vagyis nagyobb a mozgásterük.