Kóka egyszerűbb adórendszert szeretne

Az Ernst and Young konferenciáján Kóka János a versenyképesség fontosságát hangsúlyozta; Bokros Lajos a strukturális reformok halaszthatatlanságáról beszélt; Urbán László, az MNB ügyvezető igazgatója a gazdaság túlzott terheire hívta föl a figyelmet.

Kívánatos lenne Magyarországon egy egységes 20 százalékos, egykulcsos adórendszer az összes adónemre, az áfára, az szja-ra és a társasági adóra is, ez esetben megszűnne a helyi iparűzési adó - mondta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter hétfőn Budapesten. Kóka János hírügynökségi újságírók előtt később hangsúlyozta, hogy az adórendszerről nem mint a gazdasági és közlekedési tárca vezetője, hanem mint liberális politikus, az SZDSZ politikusa beszélt.

Az Ernst and Young budapesti konferenciáján Kóka János aláhúzta: a versenyképesség erősítését szolgálja az autópályák építése és ide tartozik a Budapest Airport privatizálása is, amelynek révén Budapest a régió légi közlekedési központja lehet.

Kóka János szerint 2007-től kétszer-háromszor annyi támogatást vehet majd igénybe az ország az Európai Unió strukturális és különböző alapjaiból, mint napjainkban. Ezek a pénzeszközök nagymértékben segítik majd az ország felzárkózását. A gazdasági és közlekedési miniszter szerint, ha következetes a törekvés a versenyképesség javítására, Magyarország már belátható időn belül elérheti Ausztria jelenlegi fejlettségi szintjét. Kóka János aláhúzta: az új politikai generáció felelőssége az, hogy megtörje a régi politikai, illetve gazdasági reflexeket a gazdaságirányításban.

Bokros Lajos, a Közép-európai Egyetem egyetemi tanára, volt pénzügyminiszter aláhúzta: a választások után bármelyik politikai erő kerüljön is hatalomra, az új kormánynak azonnal hozzá kell fognia az államháztartás rendbetételéhez, a strukturális reformok megvalósításához. A volt pénzügyminiszter szerint igen aggályos az, hogy Magyarországon ikerdeficit alakult ki, azaz a jelentős államháztartási hiány mellett igen magas a folyó fizetési mérleg deficitje is. Az államháztartási hiányt már nem lehet a hazai megtakarításokkal finanszírozni.

A volt pénzügyminiszter gondnak ítélte az államháztartási hiány magas szintje mellett az államháztartás méretét is. Bokros Lajos megítélése szerint minél előbb radikális strukturális reformokat kell végrehajtani az államháztartás olyan nagy elosztási rendszereiben, mint az egészségügy vagy a nyugdíjrendszer, mert a stabilitásra való törekvés mellett legalább ilyen fontos a meglévő struktúrák átalakítása.

Bokros Lajos az elmúlt évek egyik legfőbb problémájának tekintette, hogy nem volt meg az összhang a monetáris és a fiskális politika között, miközben relatíve restriktív monetáris politika valósult meg, ezzel párhuzamosan puha fiskális politikát érvényesítettek a kormányzatok. A gondok egyik legfőbb okának nevezte azt, hogy az Orbán-, majd a Medgyessy-kormány alatt teljesítmény nélküli, aránytalanul nagy jövedelemkiáramlás valósult meg, és ennek a jövedelempolitikának még napjainkban is érezzük negatív hatásait.

Urbán László, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója aláhúzta: véleménye szerint a többi uniós, de különösen a közelmúltban csatlakozott államhoz képest három fő gond jelentkezik Magyarországon. Egyrészt az, hogy igen jelentős az államadósság, és annak kamatterhei rárakódnak a gazdaságra, nehezítik a gazdasági fejlődést, másrészt az ország fejlettségéhez képest túlzottak a szociális és jóléti támogatások, kiadások, és ezzel párhuzamosan igen nagyarányúak a GDP-hez mérten az egészségügyi kiadások is.

Urbán László szerint az egészségügyi büdzsé reformja nélkül nem lehet rendbe tenni magát az államháztartást sem. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az oktatásba még nem vonult be a vállalkozási szellem, a végzős fiatalok inkább alkalmazottként, mint leendő vállalkozóként képzelik el jövőjüket, és a fejlett országokhoz képest igen alacsony az összes vállalkozás számához viszonyítva az induló új vállalkozások aránya.