Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint a jó adósok adatainak központi nyilvántartása nem csak az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel ellentétes, de súlyos alkotmányossági kérdéseket is felvet. A biztos kész arra, hogy ellenérveit az Országgyűlés előtt is elmondja, ha pedig a pozitív listáról ennek ellenére törvény születik, Alkotmánybírósághoz kíván fordulni.
A biztos álláspontját addig nem hajlandó felülvizsgálni, amíg egyértelmű bizonyítékát nem látja annak, hogy a pozitív lista olyan nagy előnyökkel jár az állampolgárok számára, ami indokolja a jogaik korlátozását.
Szerinte ugyanis a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) nem tekinthető önkéntes hozzájáruláson alapuló adatkezelésnek, mert az állampolgároknak nincs választási lehetőségük, hogy kapcsolatba lépnek-e valamely pénzintézettel, vagy sem. Ezért az ott összegyűjtött személyes adatok, kötelezően előírt kezelése a személyes adatok védelméhez való jog korlátozását jelenti.
Emlékeztetett arra, hogy bármely alapvető jog korlátozása csak akkor lehet alkotmányos, ha az más alapvető jog vagy kötelezettség érvényesítése érdekében történik, e jog vagy kötelezettség oly mértékű közérdeket jelenít meg, amely indokolttá teszi a jog korlátozását, az előbbi két feltétel alapján meghatározott cél más módon nem érhető el, a korlátozás a cél elérésére alkalmas.
A jelenleg működő negatív adóslista szerinte megfelel e feltételeknek: a hitelintézetek, illetve ügyfeleik tulajdonhoz való joga (gazdasági érdeke) indokolttá teszi, hogy azon személyek, akiknek felhalmozott és szerződésszegően nem rendezett adósságuk van, szerepeljenek egy központi nyilvántartásban, megakadályozva a további adósságfelhalmozást.
A pozitív adóslista melletti legfőbb érv, hogy a bankok így hatékonyabban tudják értékelni a hitelezés kockázatát, melynek csökkenésével a hitelek kamata is csökkenhet. Az adatvédelmi biztos fő ellenérve szerint a tervezett adatbázis meghatározó része - a szerződésszerűen teljesítő adósok adatai - cél nélküli lenne, ami nem indokolja az alapvető jog korlátozását.
Péterfalvi Attila elismeri, hogy a bankoknak előnyös lenne a pozitív lista, országgyűlési biztosként azonban nem a bankok, hanem az állampolgárok védelmét tekinti feladatának. Úgy véli, a hitelintézeteknek nincs szükségük biztosi érdekvédelemre, és meggyőződése, hogy a bankok pénzügyi eredményei nem indokolják, hogy további előnyökhöz jussanak az állampolgárok rovására.
Szerinte a bankok számára jelenleg sem okoz működési nehézséget a központi lista hiánya, többségük csak kellő fedezet mellett, alapos hitelbírálat után nyújt hiteleket, ezért a hitelintézetek különösebb nehézség nélkül be tudják hajtani pénzüket. Ezért a betétesek védelme sem teszi indokolttá a listát, nincsenek ugyanis olyan hátrányok, amelyeket csökkenteni kellene.