Fehéríthető forintok

Különböző becslések szerint a GDP 20-26 százalékát termeli meg a magyar szürkegazdaság, a költségvetés helyzetét ennek már, ha csak a kis részét kifehérítenék, az is is nagyban javítaná, a helyzetet.

A szürkegazdaság GDP-hez mért arányát Laczkó Mária, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa, kutatásai alapján 16 százalékra, míg Tóth István János, a Tárki munkatársa 20 százalékra becsüli. A miniszterelnök tavaly többször is megjegyezte: a szürkegazdaság évente, átlagosan 3000 milliárd forinttal (ez a GDP közel 13 százaléka) rövidíti meg a költségvetést.

Ennyi plusz adó- és járulékbevételre persze semmiképpen sem lehet számítani, hiszen a teljes kifehérítés, a nemzetközi példák alapján is lehetetlen, de a költségvetési hiányt már ennek töredéke is látványosan csökkentené - írja a Napi Gazdaság.

Az inaktívak harmada dolgozhat feketén, a fennmaradó részük eltartott vagy látens munkanélküli - mondta a Napi Gazdaságnak Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. A 15-64 éves munkaképes korú lakosságból, a KSH adatai szerint 2,5 millió körül van az inaktívak száma - ezzel az adattal számolva, körülbelül 800 ezer főre tehető a feketén foglalkoztatottak száma ma, Magyarországon.

Ha őket mind bejelentenék a jelenlegi minimálbérre (62 500 forint) és a munkaadók fizetnék is utánuk a közterheket (átlagosan 34 százalék), az egy év alatt, 204 milliárd forintos bevételt jelentene az államnak. (Ez a 2005-ös, 984 milliárd forintos pénzforgalmi áht-deficit több mint húsz százaléka.)

A szürkegazdaságot ennél jóval nagyobb mértékűre becsülték: az szja-bevallások alapján összesített jövedelem és a KSH felmérése - a háztartások kereset jellegű jövedelme - között 1300 milliárd forint volt a differencia. A minisztérium számításai szerint a fekete és a szürke jövedelem 1400-2000 milliárdnyi lehetett - a közel négymillió foglalkoztatottból valószínűleg, mintegy másfél millió embernek keletkezett nem látható jövedelme.