Háromszoros mikrohitel 18 nap alatt

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a napokban 5 millióról 15 millió forintra emelte a Mikrohitel Plusz Programban igényelhető összeg felső határát és 18 nap alatt elbírálja a beérkezett hitelkérelmeket.

A pénzügyminisztrer szerint a mikro- és kisvállalkozásoknak nincs megeleleő információjuk a különböző támogatási lehetőségekről, illetve hitelkonstrukciókról

Veres János pénzügyminiszter szerint a kormánynak össze kell hangolni azokat a forrásokat, eszközöket, fejlesztési lehetőségeket, amelyekkel a mikro-, kis- és középvállalkozásokat segíti az állam. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, a mikro- és kisvállalkozások segítésében kiemelt szerepet kap a jövőben is a Magyar Fejlesztési Bank, a Hitelgarancia Zrt., illetve a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat.

A hazai mikrovállalkozások fejlődésével nem lehetünk elégedettek, mert miközben Nyugat-Európában az ilyen cégek mintegy 80 százaléka külső források, hitelek, fejlesztési kölcsönök révén fejlődik, addig Magyarországon a mikro- és kiscégek mindössze 20 százaléka vesz igénybe külső forrást a bővítéshez, a fejlesztésekhez - mondta a pénzügyminiszter.

Veres János kiemelte: a mikro- és kisvállalkozások egyik legfőbb problémája, hogy nincs megeleleő információjuk a különböző támogatási lehetőségekről, illetve hitelkonstrukciókról. Ezért a következő évek kiemelt feladata a miniszter szerint az, hogy vezetési tanácsadást nyújtson a kormányzat a kis- és mikrovállalkozásoknak, az információhiányt a lehető legnagyobb mértékben megszüntesse a kormányzat, hogy a kisvállalkozások minél szélesebb köre hozzá tudjon férni az államilag támogatott forrásokhoz.

A pénzügyminiszter aláhúzta: "a Második Nemzeti Fejlesztési Terv egy kiemelt célja, hogy elősegítse a vállalkozásokat támogató hálózat minél teljesebb kiépítését, hogy a mikro- és kis cégek részére működjön az úgynevezett egyablakos rendszer, azaz hiteligényüket, forráshoz-jutásukat a lehető legegyszerűbben, áttekinthetően, egy helyen intézzék".

Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára aláhúzta: a következő európai uniós költségvetési időszakban változtatni kell a GVOP (gazdasági versenyképességi operatív program) támogatási kritériumain. A mostani tapasztalatok szerint ugyanis nem egyszer a felhasznált források olyan beruházásokat támogattak, amelyeket a kapott támogatások nélkül is meg tudták volna valósítani az adott kis és közepes cégek.

Egyed Géza szerint a jövőben elsősorban a növekedésorientált, exportra termelő, illetve innovációra koncentráló mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat kell támogatnia az államnak, mert hosszú távon ezek biztosítják a foglalkoztatás bővítését.

Elmondta: az elmúlt hároméves időszakban a GVOP rendelkezésére álló 155 milliárd forintból 135 milliárd forintot kötöttek le a jóváhagyott pályázatok alapján. A kifizetések 36-37 milliárd forintra rúgnak.

A helyettes államtitkár aláhúzta: nem lehet cél az, hogy "alanyi jogon államilag szponzoráljunk vállalkozásokat. A következő években meg kell szűrni a pályázatokat, és kifejezetten a gazdasági növekedést segítő forrásigényeket kell támogatni."