Gyorsan nő Kelet-Európa termelékenysége

Egy bécsi tanulmány szerint jelentősen növekedett a kelet- és közép-európai (CEE) országok - közöttük Magyarország - nemzetközi versenyképessége az utóbbi években.

Az osztrák fővárosban szerdán tették közzé a nemzetközi összehasonlító gazdasági tanulmányok bécsi intézetének (WIIW) legfrissebb tanulmányát, amelyben egyebek között felhívták a figyelmet arra: a térség országai az évi átlagban számított 4 százalékos termelékenységnövekedéssel nem csak az EU "régebbi" 15 tagjához (2 százalék), hanem az ázsiai tigrisekhez (3 százalék) képest is jelentős javulást mutattak fel. A térség 9 új EU-tagországának bruttó hazai terméke (GDP) 50 százalékkal magasabb, mint 10 évvel ezelőtt. Külkereskedelmi hiányuk 1999 és 2005 között átlagosan a GDP 7 százalékának megfelelő szintről kevesebb mint 3 százalékára csökkent.

A tanulmány szerint ennek alapját a termelékenység "drasztikus növekedése" teremtette meg, amely - Kínát nem számítva - gyorsabb volt, mint a világ bármely más térségében. Julia Wörz, a WIIW szakértője szerint ez a - nyugat-európai országokhoz mért - két százalékpontnyi növekedési előny középtávon érvényesül, azaz a következő 10 évben is fennmarad.

A tanulmányban kiemelték, hogy ezekben az országokban az ipari termelés, valamint az export struktúrája gyorsan elmozdult a közepes- és a magasan fejlett technológiák szegmense felé. Ezek az államok ebben az ágazatban, mindenekelőtt a gép- és berendezésgyártásában, beleértve a járműipart is, erősen önállósítani tudták magukat, gyakran a határokon átnyúló termelési hálózatokkal összefüggésben, amelyben fontos szerepet játszanak a transznacionális konszernek a "régebbi" EU-tagországokból.

A WIIW szakértői szerint különösen jó fejlődést ért el Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország a közepes- és magasan fejlett technológiák terén. Magyarország és Csehország pedig jelentősen szélesíteni is tudta piaci részesedését a high-tech területén.

A tanulmányban megállapították, hogy a termelékenység növekedése, valamint a magasabb értéktartamú termelés felé való elmozdulás egyidejűleg lehetővé tette az új EU-tagországok számára piaci részesedésük növelését, valamint ármeghatározó szerepük fokozását is: 1990-ben az EU akkori tagországai még jóval kisebb árat fizettek a jelenlegi új EU-tagországoknak, mint akkor, amikor ugyanazon exportcikkeket egymás országaiból szerezték be. Az utóbbi években, különösen pedig 2002 óta ez a fajta árkülönbség jelentősen kisebb lett, azaz a korábbi több mint 20 százalékról mára már kevesebb mint 10 százalékra mérséklődött.

Marianna Kager, a tanulmányra megbízást adó Bank Austria Creditanstalt képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a közép- és magasan fejlett technológia - mint például a járműipar - terén az új EU-tagországok minden más országnál gyorsabban szereztek maguknak piacokat, és ármeghatározói képességüket is javítani tudták. Ezen a téren gyorsabban léptek előre, mint az ázsiai "tigrisek", Kína és India, és ebben szerepük volt a munkaerő magas képzettségi szintjének. Felhívta a figyelmet arra, hogy a térségben a korábbiakhoz hasonlóan most is magasak a képzési kiadások, szemben a legtöbb fejlődő országgal (India kivételével).

A tanulmány készítői szerint a nyugat-európai országok a jövőben is tartani tudják majd versenyelőnyüket a vállalatoknak szánt szolgáltatások terén. Közép- és Kelet-Európa viszont a még erősebb specializáció és a minőségverseny eredményeképp ipari termelőhelyként tudja majd a pozícióit tovább erősíteni. Ebben a fejlődésben fontos szerepet játszanak a külföldi közvetlen beruházások. A szakértők úgy látják, hogy meglepően kicsi a gazdaságilag magasan fejlett országok előnye az új EU-tagországokhoz képest az infrastrukturális területeken (humántőke, telekommunikáció), az üzleti tevékenység kibontakoztatásának (cégalapításhoz szükséges idő, vámformaságok) a könnyűségét, illetve az állami szabályozás mértékét tekintve.

Problémaként említették a korrupciót, amellyel kapcsolatban Közép- és Kelet-Európa államai egy csoportba tartoznak még Törökországgal, Mexikóval, Kínával vagy Indiával. A WIIW szakértői szerint e téren még nagyobb erőfeszítésekre van szükség, és Juli Wörz szakértő meggyőződése, hogy az európai integrációs folyamat is gondoskodik majd arról, hogy ebben a vonatkozásban már a közeli jövőben komoly előrelépést tegyenek ezek az országok.