Az IMF-et hívná segítségül Járai

Változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 6 százalékos szintjét hétfőn a monetáris tanács a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintése után. A döntés megfelelt a piaci várakozásoknak. A tanács közölte: az új kormányzattól hiteles konvergenciaprogramot, és költségvetési kiigazítást vár. Járai Zsigmond az IMF-el készíttetne cselekvési tervet a hiány csökkentésére

A monetáris tanács értékelése szerint a korábbi hónapokhoz képest 2006 első negyedévében egymással ellentétes hatású változások történtek az inflációs kilátásokat meghatározó folyamatokban. Az infláció várható alakulását kedvezően befolyásolja az inflációs várakozások mérséklődése és a piaci szolgáltatások inflációjának határozott csökkenése. Ezzel ellentétes befolyást fejthet ki az árfolyam korábbinál gyengébb szintje és az importált infláció emelkedése.

A forint árfolyamának március elején bekövetkezett gyengülése - ha a gyengébb szintje tartósan fennmarad - a monetáris politika számára releváns horizonton számottevő inflációs nyomással járhat. A magasabb infláció felé mutató kockázatokat erősíti a nemzetközi piacokon az olajárak újabb növekedése is - áll a jegybnak tájékoztatásában.

Másfelől a márciusi inflációs adatok megerősítik azt a hosszú távú kilátások szempontjából is kedvező tendenciát, mely a piaci szolgáltatások inflációjának csökkenésével az év elején indult meg. A tanács e folyamat tartósságát illetően alapvető jelentőséget tulajdonít annak, hogy a gazdasági szereplők a munkapiacon is alkalmazkodjanak az alacsony inflációs kilátásokhoz.

Összességében a tanács tagjai úgy ítélték meg, hogy a korábbiakhoz képest felerősödtek a magasabb infláció irányába ható tényezők, ugyanakkor az ellentétes irányú makrogazdasági hatások miatt jelenleg nem indokolt a kamatszint változtatása. A Monetáris Tanács fokozott figyelemmel kíséri az inflációra ható folyamatokat és készen áll megtenni azokat a lépéseket, melyek biztosítják az árstabilitás fenntartását.

A parlamenti választásokat követően ismét fontosnak tartották viszont leszögezni, hogy a magyar gazdaságban az egyensúlyi kockázatoknak végső soron a költségvetés magas hiánya a forrása. Ezért a megalakuló új kormány részéről elsősorban a költségvetési kiigazítás iránti elkötelezettségre, és ennek alapján mihamarabb konkrét intézkedésekre van szükség. Az új kormány akkor tud leginkább hozzájárulni a magyar gazdaság hosszú távú stabil növekedéséhez, ha hiteles konvergencia program végrehajtásával teremti meg a fenntartható fiskális pozíciót.

A monetáris tanács február 27-én tartott legutóbbi kamatdöntő ülésén a 13 jelenlévő egyhangúan döntött a kamat változatlanul hagyása mellett - derül ki az ülés rövidített jegyzőkönyvéből, amelyet pénteken tett közzé a Magyar Nemzeti Bank.

Az elemzők azonban úgy látják, hogy már a következő hónapokban kamatemelésről dönthet a testület, ha az új kormány nem jelent be deficitcsökkentő programot. Ebben az esetben még szeptember előtt 50 bázispontos kamatemelésre szánja el magát a monetáris tanács, ugyanakkor ha a költségvetési kiigazítás megtörténik, s ez az Európai Bizottságnak szeptember 1-jéig benyújtandó módosított konvergencia programba illeszkedik, akkor az év végéig is kitarthat a 6,0 százalékos alapkamat.

Az elmúlt 14 hónapban a Monetáris Tanács kilencszer mérsékelte a kamatot: 2005. januárban 50 bázisponttal 9,0 százalékra, februárban 75 bázisponttal 8,25 százalékra, márciusban 50 bázisponttal 7,75 százalékra, majd áprilisban, májusban, júniusban és júliusban egyaránt 25 bázisponttal 6,75 százalékra, augusztusban 50 bázisponttal 6,25 százalékra, szeptemberben pedig 25 bázisponttal, így alakult ki a jelenlegi 6,0 százalék