A génkezelt élelmiszer megosztja a világot

Vágólapra másolva!
Május 15-én küldi vissza a koegzisztencia rendelet módosított tervezetét Brüsszelbe a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM). A jogszabály a hagyományos, a bio és a GM-növények (genetikailag módosított) egymás melletti termesztését szabályozza. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) kimondta, hogy illegális volt a genetikailag módosított organizmusok elfogadására vonatkozó, 1998-tól 2004-ig érvényben levő EU-késleltetés.
Vágólapra másolva!

A GMO-vita fő állomásai:

-1994: Az EU engedélyezi az első GM-termékeket

-1997: Ausztria megtiltja egy GM-kukoricafajta behozatalát, jóllehet, az EU jóváhagyta

-1998: Az EU utoljára engedélyez GM-élelmiszereket 2004-ig (moratórium)

-1999: Franciaország és Görögország vezetésével felszólítás a GMO-engedélyezés tényleges késleltetésére

-2003: Az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Argentína ügyet indít az EU ellen a WTO-nál

-2004: Életbe lép az EU címkézési és nyomonkövethetőségi törvénye, és a GMO-engedélyezések újra kezdődnek

Egy 2005-ben nyilvánosságra hozott Eurobarométer-kutatás szerint az európai vásárlók 54 százaléka úgy gondolja, hogy a GM-élelmiszerek veszélyesek. Mindemellett, a legtöbb ember környezetvédelmi félelmeinek toplistáján nem ez áll az első helyen. Egy másik, szintén 2005-ben publikált Eurobarométer-felmérés azt jelzi, hogy a "GMO-k termelése a mezőgazdaságban" csak a tizenegyedik a tizenöt környezetvédelmi aggályt összesítő listán. A legtöbb európai szupermarket nem rendel olyan termékeket, melyek GM-összetevőket is tartalmaznak, mivel attól tartanak, hogy a vásárlók azután inkább máshol vásárolnának. A Föld Barátai nevű környezetvédelmi lobbicsoport szerint a WTO EU-ellenes szabályozása növelheti a közvélemény amúgyis meglévő ellenérzéseit.

Az egyik ok, hogy az amerikai és európai attitüd GMO-ügyben ennyire eltér, hogy Európa már több komoly élelmiszer-pánikot megtapasztalt, a kergemarhakórtól (BSE) a száj- és körömfájáson át a madárinfluenzáig. Bizonyos szakértők azt is mondják, hogy az Egyesült Államok polgárai sokkal jobban hisznek élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hatóságaiknak, mint az európaiak saját hasonló hivatalaiknak.

Napjainkban több mint 21 országban, nyolcmilliónál több ember termeszt genetikailag módosított növényeket. Európában mindössze százezer hektáron folyik termesztés, az óvilág tehát igen elutasító a génkezelt terményekkel szemben. A GM-növények mintegy 63 százalékát az Egyesült Államokban termesztik, Argentína világpiaci részesedése pedig 21 százalékos. Jelentősebb mennyiségben termeszt még GM-növényeket Kanada, Brazília, Kína és Dél-Afrika - számolt be korábban az [origo].

Fotó: EPA
A WTO minden aspektusból meg akarja vizsgálni a génmódosított élelmiszereket

Franciaország és Görögország eredetileg a GMO-k engedélyezésének tényleges EU-moratóriumáért állt ki 1999 júniusában. Életbe kicsivel később lépett, akkor, amikor ezeknek az országoknak sikerült megnyerniük Olaszország, Dánia, Luxemburg, Belgium és Ausztria támogatását. Az USA 2003 májusában tette nyilvánvalóvá szándékát, amikor az ügyet a WTO elé terjesztette (ez formálisan 2003 augusztusában történt meg). A WTO úgy döntött, hogy független tudósoktól (az USA-ból és Európából egyaránt) összegyűjti a különböző szempontú megközelítéseket, ami persze tovább lassítja a folyamatot. Egyébként már az előzetes szabályozás is késett, terjedelme pedig több mint ezer oldalra rúg - ezek is az ügy bonyolultságát jelzik.

Az ENSZ 2000. január 29-én fogadta el a Cartagena Jegyzőkönyvet (Biológiai Biztonsági Egyezmény). Magyarország 2004. január 13-án csatlakozott hozzá, amely igen szigorú feltételeket szab a génmódosított élőlények nemzetközi kereskedelmének. A ratifikáló országok 2006 márciusában a GMO-szállítmányok megjelölésének további szigorításáról döntöttek - írta meg áprilisban az [origo]. A négy éven belül életbe lépő szabályozás elrendeli, hogy már a szállítmányokon fel kell tüntetni az esetleges GMO-tartalmat, származásától függetlenül. A génkezelés céljának és módjának szintén szerepelnie kell a szállítmányokon. Ha a GMO-tartalom nem megállapítható, a csomagoláson fel kell tüntetni: "GMO-t tartalmazhat".

Novák Endre / Major András

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!