Támogatást adnának a devizahitelekre is

A támogatott lakáshitelek aránya az idei év első negyedévében csak harminc százalékot tett ki. A DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda szerint kisebb támogatást kellene adni, de azok járjanak a devizahitelekhez is - írja a Világgazdaság.

A lakáscélú kölcsönökre kötött szerződések értéke az első negyedévben több mint egyharmadával magasabb volt, mint tavaly ugyanebben az időszakban, ám 25 százalékkal elmarad a tavalyelőtti értéktől - állapítja meg legújabb, az első háromhavi tendenciát összegző Lakáshitelmonitorában a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda. Összesen 107 milliárd forint értékben kötöttek a költözni vágyók hitelszerződéseket, ezen belül legnépszerűbbek a támogatás nélküliek, a támogatottak aránya mindössze harminc százalékot tett ki.

A gazdaságkutató iroda szerint ez alátámasztja azt a hosszabb ideje hangoztatott nézetet, hogy nem működik a támogatott lakáshitelek rendszere, és mindenféle hezitálás nélkül fel lehetne számolni. A DEM szerint túlságosan pazarló ez a szisztéma, hiszen ugyanakkora vagy kisebb törlesztőrészletért azonos összegű svájcifrank-alapú hitelt lehet kapni, támogatás nélkül. A kutatók javaslata szerint legyen kisebb a támogatás, viszont azt adják a devizaalapú hitelekhez is. Így még arra is maradna pénz, hogy állami garanciaalap működjön az esetleges árfolyamveszteség legalább egy részének kompenzálására.

A lakáshitelpiac nyolcvanöt százalékát reprezentáló hitelnyújtók adatai alapján készült elemzés szerint az első negyedévben 18,4 milliárd forint értékben vettek fel támogatott kölcsönt új lakások építésére. Ez lényegében megfelel a tavalyi szintnek. Ugyanebben az időszakban használt lakások vásárlására, bővítésére és korszerűsítésére 13,2 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződést. Havi átlagban hárommillió forint támogatott hitelt igényeltek erre a célra a költözni vágyók, ez szintén megegyezik a tavalyi évkezdéssel, de messze elmarad a szigorítások előtti havi 4,6 milliós átlagtól. A nem támogatott hitelek szerződéses értéke meghaladta a 75 milliárd forintot, most első ízben lépve túl a hetven százalékos arányt. Egy-egy kérelmező átlagosan 4,9 millió forintot igényelt, a tavalyinál félmillióval nagyobb összeget.