Három hónap alatt 110 milliárdos Mol profit

A Mol-csoport 110,05 milliárd forint nettó nyereséget ért el az idén az első negyedévben, ami 48 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az eredmény azonban tartalmazza a gázkereskedelem-, és tárolás értékesítésének bevételét is, ami 81 milliárd forintot jelentett. Az elemzők várakozásánál egyébként az üzemi eredmény magasabb, a nettó profit viszonyt alacsonyabb volt, a magas árfolyamveszteség miatt.

A Mol-csoport 2006. első negyedévében üzleti eredményét 62,8 milliárd forinttal 155,2 milliárd forintra növelte, főként a két gázleányvállalatának eladásából származó egyszeri nyereségnek, az erős kőolajárnak, és a megnövekedett szénhidrogéntermelés köszönhetően. Az üzletrészek eladása nélkül az üzemi eredmény 74,2 milliárd forint volt , ez 10 százalékkal magasabb a bázisnál. Az elemzők 66 milliárd forintot vártak, így ez a teljesítmény nagyon jó. A kedvező tendenciákat az egyéb finomítói termékek gyengébb árrései mérsékelték, valamint szintén kedvezőtlen volt az alacsonyabb Brent-Urál különbözet hatása. (A Mol Ural típusú kőolajat dolgoz fel.)

A nettó eredmény tekintetében már elmaradt a Mol az elemzői várakozásoktól, azok ugyanis átlagosan 41 milliárd forintot jeleztek előre, ez azonban a gázüzletek eladása nélkül "csak" 29 milliárd forintot tett ki. Viszont a gázcégek értékesítése a várakozásoknál magasabb eredményt hozott, így összességében a nettó profit is 1 százalékkal jobb lett a várakozásoknál. A részvényesek részesedése az eredményből 38,8 milliárd forinttal 110,7 milliárd forintra emelkedett, (adózás utáni profit) amely elsősorban a kutatás-termelés kiemelkedő üzleti teljesítményét és a gáztranzakció nyereségét tükrözi. Az üzemi eredményt ugyanis jelentősen csökkentették a magasabb pénzügyi ráfordítások, elsősorban a devizaalapú hiteleken keletkezett árfolyamveszteség. A pénzügyi ráfordítások vesztesége 26,5 milliárd forint volt, amiből 14,2 milliárdot tett ki a devizahitelek árfolyamvesztesége.

A külső környezet

A világgazdaság növekedési üteme valamelyest megélénkült 2006 első negyedévében, a 2005-ben tapasztalt lassulást követően. A növekedés elmaradt ugyan a 2004-es szinttől, de még mindig 3 százalék felett maradt. Az első negyedévben a világ olajkereslete 1,2 százalékkal növekedve elérte a napi 85,1 millió hordós szintet. Ez egyébként jelentős lassulás a 2004-es 3 százalék feletti értékhez viszonyítva. A kereslet növekedése elsősorban Dél-Kelet-Ázsiában lassult, amely korábban a növekedés fontos tényezője volt. Másrészt viszont az USA és Kína kereslete fellendült, ami a globális kereslet erősödését jelzi az év további részében.

A kőolajtermelés a várakozásoknál gyorsabban helyreállt a hurrikánok után. Ez, valamint az új kapacitások, elsősorban a Kaszpitérségben, jelentősen növelte a nyersolaj pótlólagos kínálatát. Másfelől azonban technikai problémák és a politikai instabilitás jelentősen visszavetette a kitermelést Iránban és Nigériában. Irak olajtermelése még mindig jóval a háború előtti szint alatt van.

Mindezzel együtt a lassuló keresletnövekedés viszonylagos túlkínálathoz vezetett a nyersolajpiacon, ami a készletek növekedésében is tükröződött. Az árak azonban növekedtek, a növekvő kockázati prémium valamint a nigériai és különösen az iráni fejlemények miatt.

Februárban az Al-Kaida támadást kísérelt meg egy fontos szaúd-arábiai olajlétesítmény ellen. Bár ezt a szaúdi hatóságok meghiúsították, az eset mégis hozzájárult a kockázati prémium növekedéséhez.

Magyarországon a növekedés a közép-európai átlag alatt van, de szerkezete továbbra is egészséges. A gazdaságot az export és a beruházások hajtják. A fogyasztás növekedési üteme fenntartható szintre süllyedt. Ugyanakkor az erős beruházási kereslet, a növekvő, de még mindig alacsony lakossági megtakarítások, és a rendkívül nagy költségvetési hiány következtében magas a folyó fizetési mérleg hiánya. Az első negyedévben a forint gyengült, a pénzügyi fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak mellett. A hazai üzemanyagárak a nemzetközi piacok mozgását követté, de a reálárak még mindig jóval elmaradnak a történelmi csúcstól. Az üzemanyagkereslet tovább nőtt, bár az összetétele folyamatosan módosul. Nagyon dinamikus dízelfogyasztás emelkedés párosul mérsékeltebb benzinkereslet növekedéssel.

Szlovákiában, az első negyedévben is erős maradt a gazdaság növekedésének dinamikája. Ennek hátterében a háztartások fogyasztásának alakulása és a termelési tényezők - a külföldi működőtőke beáramlása következtében - megnövekedett termelékenysége áll. A magas háztartási fogyasztást a bérek növekedése ösztönözte, amely a kiskereskedelmi forgalom kétszámjegyű bővülésében is megmutatkozott. A vonzó adórendszer, alacsony fajlagos bérköltség, rugalmas munkaügyi szabályozás és a csökkentett költségvetési hiány megkülönbözteti Szlovákiát a régiós trendtől.