Az elmúlt hónapok drasztikus arany-, ezüst- és platinadrágulása miatt mára az ékszerészek és az ötvösök egyöntetűen számottevő forgalomcsökkenésről számolnak be - mondta el Juhász Csaba, a Magyar Ötvös Szövetség (MÖSZ) elnöke. A szakmának az jelenti a legnagyobb gondot, hogy a vevők döntő részre konkrét árelképzeléssel érkezik egy ékszerboltba. Ez az összeg pedig nem követi az alapanyag drágulásának ütemét, így a többség végül eláll az üzlettől vagy még a tervezettnél is lényegesen olcsóbban vásárol.
A helyzetet jól jellemzi, hogy tavaly sokan még ki tudták szolgálni azokat, akik 50 ezer forint alatt kerestek egy pár jegygyűrűt, ma már azonban ez csaknem lehetetlen. A vékonyabb pénztárca a ballagási szezonban is éreztette hatását, alig akadt olyan bolt, amely ne panaszkodott volna az árbevétel visszaesésére.
Az ötvösök helyzetét az sem könnyítette meg, hogy előrejelzésekből lehetett számítani a drágulásra - igaz, nem ilyen mértékűre. Az ötvösök többsége kényszervállalkozó, ezért alig volt olyan, aki a nemesfémekből készletre tudott volna vásárolni. Így egyik napról a másikra élnek, és az éppen befutó megrendelések szerint szerzik be a szükséges nemesfémet.
A helyzet Nyugat-Európában lényegesen kedvezőbb, ott ugyanis szinte minden üzlet vagy szalon mögött bankok állnak, s azok finanszírozzák vásárlásaikat. Nemesfémbe fektetni ugyanis egy hitelintézetnek is lényegesen kisebb kockázat, mint például egy autót hitelezni.
A hazai ékszerpiacot a gazdasági bizonytalanság által gerjesztett befektetési célú ékszervásárlások sem hozzák egyensúlyba. Befektetési céllal ugyanis csak kizárólag rendkívül nagy márkákat (például Bulgari, Cartier) érdemes venni, ám ezekért már inkább külföldre mennek a magyarok.