Növelik a paksi atomerőmű teljesítményét

A paksi atomerőmű megkapta az engedélyt kapacitása bővítésére, amely így 2009-re 8 százalékkal több villamos energiát állít majd elő. A versenyképesség javításának egyik legjobb módja a teljesítmény-növelés. A világ uránkészletei egyébként bőségesen biztosítják a nyersanyag utánpótlását.

Az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (OAH NBI) megadta az engedélyt a paksi atomerőmű 4-es blokkjának program szerinti teljesítmény-növeléséhez. Az atomerőmű a megvalósított átalakítások következtében nem hat számottevően a berendezések öregedésére, így nem befolyásolja a blokkok tervezett üzemidő-hosszabbítását sem - tájékoztatta az [origo]-t a Magyar Energia Hivatal.

Az előzetes program szerint a négyes blokk esetében az idei év végére, esetleg jövő év elejére, az egyes blokknál 2008-ra, a kettes és hármas blokknál pedig 2009-re érhetik el a teljes, 8 százalékos teljesítmény-növelést. Mindez azért is lényeges, mert a versenyképesség javításának egyik legjobb módja a nukleáris iparban a teljesítménynövelés, ezt támasztják alá a nemzetközi tapasztalatok is. Például az USA teljesítmény-növelési programjának hatására, mintegy 10 százalékkal úgy növekedett a nukleáris energia-termelési kapacitásuk, hogy közben nem épült új atomerőmű az országban.

Bőséges uránkészletek

A világ uránkészlete "több mint elegendő" az atomenergia előre jelezhető növekedéséhez, az új bányászati projektek pedig jelentősen fellendíthetik a világ termelési kapacitását, áll az OECD Nukleáris Energia Ügynöksége, a NEA legfrissebb jelentésében. Az "Urán 2005: források, termelés és szükségletek" címmel az OECD Nukleáris Energia Ügynöksége (Nuclear Energy Agency - NEA) és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (International Atomic Energy Agency - IAEA) közös gondozásában megjelent, Vörös könyv néven is ismert kiadvány 43 ország adatai alapján készült. A kiadvány szerint a 130 USA-dollár/kilogramm költség alatt - ami alig haladja meg a jelenlegi piaci árat - kitermelhető konvencionális uránkészletek mennyisége 4,7 millió tonna.

Az atomerőművek 2004-es működése alapján ez 85 évre elegendő. Ugyanakkor a világ uránkészlete ennél lényegesen nagyobb. Geológiai megfontolások alapján az energetikailag hasznosítható urán mennyisége meghaladja a 35 milló tonnát.

A 2001-es történelmi mélypont óta az urán ára több mint ötszörösére emelkedett. A Vörös könyv szerint az ipar reagált az emelkedésre, és új beruházások indultak, ami az ismert uránkészletek bővüléséhez vezethet. A kutatásra fordított összeg 2004-ben meghaladta a 130 millió amerikai dollárt, ami közel 40 százalékos növekedés a 2002-es évhez viszonyítva. 2005-ben a kutatásra szánt összeg közel 200 millió dollár volt.

A bejelentett jelentős számú új bányászati projekt lényegesen fellendítheti a világ termelési kapacitását, olvasható a Vörös könyvben, hozzátéve, hogy "drámai fordulat" következett be az iparág kilátásaiban.

Az elmúlt 15 évben az urán ára alacsony volt a rendelkezésre álló többlet katonai és egyéb másodlagos források miatt. 2004 végén a kitermelt 40 263 tonna urán mennyisége a világ szükségleteinek (67 450 tonna) 60 százalékát fedezte. A termelés és a kereslet közötti hiányt a másodlagos források elégítették ki. Mivel ezek fogyóban vannak, a hiányt egyre inkább a primer termelés növelésével kell fedezni.

2025-re a világ atomerőművi kapacitása, az előrejelzések szerint 450 és 530 GW közé emelkedik, ami a jelenlegi 370 GW-hoz képest 22-44 százalékos növekedést jelent. Ehhez évente 80-100 ezer tonna uránra lesz szükség, ami a jelenlegi készletekkel kielégíthető lesz. Hosszabb távon a nukleáris ipar fejlesztései lehetővé teszik az uránforrások kedvezőbb felhasználását. A fejlesztés alatt álló reaktorokban több mint harmincszor annyi energiát lehet majd kinyerni ugyanannyi uránból, mint a jelenleg üzemelő típusokban.