Népszerűek a rövid futamidejű betétek

A megkérdezett magyar állampolgárok befektetéseiknél a rövid futamidejű betéteket részesítik előnyben, és kifejezetten nem bíznak a részvényekben, de 74 százalék egyáltalán nem fektetett be pénzt semmilyen megtakarítási formába - derül ki a GfK Befektetési barométeréből, amelyet 2006 tavaszán készítettek.

A kutatást a GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal Europe idén tavasszal nyolcadik alkalommal készítette el, a felmérés részben elemzi a háztartások vagyoni helyzetét, és feltérképezi, hogy a magánbefektetők milyen módon fektetnének be Nyugat-Európában 50 000 eurót, az Egyesült Államokban 50 000 dollárt, Közép- és Kelet-Európában helyi valutában mérve 25 000 eurónak megfelelő összeget.

Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója kedden Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: az USA-ban, Nyugat-Európában és Kelet-Európa országaiban végzett legfrissebb felmérés szerint mindenütt a rövid lejáratú betétek vonzzák a legtöbb tőkét, de az USA-ban a tőzsdei értékpapírok lényegesen népszerűbbek, mint Európában.

A megkérdezett magyarok közül mindössze 3 százalék mondta azt, hogy valamilyen részvénybefektetéssel rendelkezik, és még 2 százalék nyilatkozott úgy, hogy részvényalapú befektetési alapok jegyei vannak tulajdonában, míg Nyugat-Európában 11 és 10, az USA-ban 19 és 17 százalék volt a megoszlás e válaszok között.

Kozák Ákos elmondta: "egyértelmű az, hogy a magyarok nem bíznak a részvényekben, sőt még a nagyjából hasonló jövedelmi viszonyok között élő lengyelekkel, csehekkel, illetve szlovákokkal összehasonlítva is a magyarok sokkal inkább a rövid távú bankbetéteket preferálják a kockázatosabb befektetések helyett".

Tény az, hogy az Egyesült Államok háztartásai továbbra is jóval nagyobb vagyonnal rendelkeznek, mint az európai háztartások. Az USA-ban a megkérdezett polgárok mintegy 49 százaléka nyilatkozott úgy, hogy háztartásuk vagyona meghaladja az 50 ezer dollárt. Európában a megkérdezettek ennél jóval alacsonyabb aránya, 11 százalék mondta határozottan, hogy a háztartásuk vagyona magasabb 50 ezer eurónál.

Közép-Európában és Magyarországon ez az arány 2 százalék, vagyis a háztartásoknak csupán 2 százaléka mondja magáról a felmérés alapján Magyarországon, hogy hozzávetőleg 7 millió forintnál nagyobb megtakarítással rendelkezik. (A kutatás során az ingatlanvagyont nem vették figyelembe, vagyis ebben az összegben a pénzügyi megtakarítások, befektetések szerepelnek.)

A megkérdezett magyarok a kötvényeket és kötvényalapokat is "hanyagolják": a megkérdezettek csupán 4 százaléka rendelkezik valamilyen kötvénnyel, további 3 százalék pedig kötvényalapú befektetési jeggyel. Közép-Európa más országainak polgárainál a kötvények aránya 6 százalék, a kötvényalapoké 4 százalék. Nyugat-Európát tekintve a kötvények aránya 8, a kötvényalapoké 9 százalék a lakossági megtakarításokon belül.

Az igazgató többször is hangsúlyozta, hogy a felmérés 2006 áprilisában, vagyis a most bejelentett megszorító csomag elemeinek ismerete nélkül készült.

Talán ennek tudható be, hogy a magyarok megtakarításokra vonatkozó várakozásai 2006 tavaszán még valamivel optimistábban alakultak a régió többi országához képest. A megkérdezett magyaroknak ugyanis 12 százaléka vélte úgy az idei első negyedév után, hogy 2006-ban valamivel több pénzt fog majd félrerakni, mint a megelőző 12 hónapban. Ezzel összevetve a közép-európai átlag csupán 8 százalékot ért el.

Arra a kérdésre, hogy mivel magyarázható, hogy a többi közép-kelet-európai országban jóval népszerűbbek a részvények, illetve a részvény típusú alapok jegyei, mint Magyarországon, az igazgató aláhúzta: valószínűleg ez részben a pénzügyi kultúrával, a pénzügyi ismeretekkel indokolható. Egyúttal annak is betudható, hogy az utóbbi időben a magyar állampolgárok között egyre népszerűbbek a fogyasztási és a lakáshitelek. Így a megtakarítások helyett a magyarok a jövedelmüket a törlesztőrészletekre fordítják.