Olajválságtól tartanak a londoni elemzők

Németországban 5 százalékos, Görögországban 19 százalékos inflációt, uniós szinten pedig 6,4 százalékos pénzromlást, 10 százalékos munkanélküliséget és általános gazdasági recessziót okozna a világ olajellátásának 20 százalékos csökkenése - áll egy londoni befektetési csoport elemzésében.

A Standard & Poor's, a világ legnagyobb hitelminősítője szintén hétfőn Londonban kiadott szimulációs előrejelzésében 100-tól 250 dollárig terjedő olajáraknak az EU-gazdaságra gyakorolt lehetséges hatásait modellezi.

Az S&P két - maga által is szélsőségesnek nevezett - forgatókönyvet vázolt fel; mindkettő a közel-keleti geopolitikai helyzet valamely súlyos mértékű romlását feltételezi.

Az első forgatókönyv szerint napi 2,7 millió hordóval - a világtermelés 3 százalékával - esik vissza a kínálat. Ez átmenetileg 100 dollár feletti hordónkénti olajárat okoz; az árszint később 95 dollár körül állapodik meg, majd 2008 végére csökkenne vissza 60 dollár körüli szintre.

Az euróövezeti gazdaság már ebben az esetben is épp csak elkerülné a tényleges recessziót; a növekedés a 2007-2009-es időszakban összesítve 2,4 százalékponttal lenne lassabb, mint a jelenlegi 70 dollár körüli árszint stabilizálódása esetén.

A második forgatókönyv szerint 20 százalékkal zuhanna a globális olajellátás, ami 250 dollárra hajtaná fel az olaj hordónkénti árát. Ez az árszint 2007-ben végig meg is maradna, és csak 2008 végére csökkenne vissza 75 dollár környékére.

Ebben az esetben az euróövezeti gazdaság már jövőre súlyos recesszióba süllyedne - egész éves átlagban 0,6 százalékkal csökkenne a GDP-érték -, és a következő két évben is stagnálna; a három év során megtermelt GDP-érték az alapeseti, 70 dollár körüli forgatókönyvhöz képest összesítve 6,7 százalékkal csökkenne.

Az euróövezeti infláció jövőre 6,4 százalék lenne, a munkanélküliség 10 százalék fölé emelkedne.

A hitelminősítő szerint a második forgatókönyv esetén az euróövezeti jegybank (EKB) szélsőségesen nehéz választás elé kerülne, mivel egy időben konfrontálódna a Németországra valószínűsített 5 százalékos és a Görögországra számolt 19 százalékos inflációval. Ha az EKB kétszámjegyű tartományba emelné alapkamatát, az erősítené az olajsokk okozta negatív növekedési hatást, és súlyos deflációba - árszintcsökkenéssel kombinált recesszióba - taszítaná például Németországot, Ausztriát és Finnországot.

Ha azonban a jegybank enyhébb álláspontot foglal el, azzal Görögországban, Olaszországban és Portugáliában alakulna ki olyan helyzet, amelyben magas infláció párosul recesszióval, áll az S&P szimulációjában.

A City egyik legnagyobb, rendszeres olajpiaci előrejelzésekkel és elemzéseket közlő háza, a Barclays Capital hétfőn kiadott értékelése felidézi, hogy a nyersolaj hordója az utóbbi négy hétben 10 dollárral, a határidős (amerikai) benzin árupiaci ára hordónként 25 dollárral zuhant. A cég szerint hat hónapja most először "aktív eszmecsere tárgya" a piacon, hogy tartósan 65 dollár felett lehet-e tartani az olajat.

A jelentés szerint az árzuhanás és a negatív piaci hangulat azonban jórészt az energiaszektorra korlátozódik, az ipari alapfémek, a nemesfémek és az energiaszektorhoz nem kötődő árupiaci termények a harmadik negyedévben eddig meredeken drágultak.

Ez utóbbit a Moody's Investors Service is megállapította új nyersanyagpiaci árelemzésében. A nemzetközi hitelminősítő, amely rendszeresen saját ipari fémárindexet közöl a világgazdaság és főleg az amerikai gazdaság aktivitásának mérésére, Londonban kiadott legfrissebb összesítésében azt írta: kumulatív ipari fémárindexe a Federal Reserve pénzügypolitikai szigorító ciklusának 2004. júniusi kezdete óta rekord mértékben, 126 százalékkal emelkedett, jóllehet minden korábbi Fed-kamatemelési kurzus az index tetőzésével, majd markáns esésével járt.

A sötét jövőt felvázoló forgatókönyvek a közel-keleti geopolitikai helyzet súlyos romlását feltételezik

A Moody's szerint az ipari alapfémek inflációjának ilyen mértékű ellenállóképessége miatt nem lehet egyértelműen kizárni a további amerikai kamatemelés lehetőségét.

A Barclays Capital hétfői londoni elemzése szerint az erősen lefelé ható olajpiaci hangulat egyrészt "a lassan induló" amerikai hurrikánszezon túlreagálásának, másrészt az Iránnal kapcsolatos geopolitikai fejlemények "félreolvasásának" következménye.

Az elemzés szerint ez utóbbival kapcsolatban a ház alapeseti forgatókönyve egész évben az volt, hogy a tárgyalások (az iráni atomfejlesztési programról) nem hoznak tartós eredményt, a Biztonsági Tanácsban nem sikerült egyezségre jutni a szankciókról - a szankciómegállapodás elmaradása a cég szerint éppen hogy nem az a kedvező fejlemény lenne, amilyennek megfigyelők tartanák -, Iránt semmi nem ösztönzi a kompromisszumra, és a helyzet tovább sodródik a katonai beavatkozás felé.

A Barclays Capital változatlanul úgy látja, hogy a fejlemények továbbra is olyan egyértelműen ezt a forgatókönyvet követik, "mintha sínen gurulnának", ezért a cég nem módosítja a további árdinamikára adott előrejelzését.

A Barclays Capital egy nem sokkal korábbi olajpiaci elemzésében - szintén elsősorban a szerinte konfrontáció felé haladó iráni helyzetre hivatkozva - az eddigi 68 dollárról 72,60 dollárra emelte az amerikai könnyű alaptípus (West Texas Intermediate) mindenkori legközelebbi határidejére adott idei átlagár-előrejelzését. A jövő évre a cég 76,60 dolláros, és még 2010-re is 72,30 dolláros WTI-árátlagot vár.

Az éves előrejelzési átlagokon belül az idei negyedik negyedévre a Barclays Capital 79,90, 2007 harmadik negyedévére 80,20 dolláros átlagárat jósol, távlati előrejelzésében pedig 2015-re 93,0 dolláros hordónkénti átlagot prognosztizál a WTI-kontraktusokra.

Lassabban nő a világ olajfelhasználása

Jövőre várhatóan kevésbé nő a világ kőolaj-felhasználása a korábban vártnál. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint jövőre napi 1,5 millió hordóval növekszik a világ kőolajszükséglete, ez 100 ezer hordóval kisebb a korábban vártnál. Az IEA szakértői most főleg az észak-amerikai piacon számítanak a fogyasztás növekedésének lassulására.

A 26 tagországot tömörítő nemzetközi piacfigyelő szervezet ugyancsak napi 100 ezer hordóval leszállította az idei év egészében várható napi keresletnövekményt, 1,1 millió hordóra.

A kitermelésről szólva a szervezet előrejelzésében megállapította: jövőre a nem OPEC-tagországok kitermelése napi 1,8 millió hordóval növekszik - ez napi 80 ezer hordóval kevesebb az idei többletüknél -, az OPEC tagországok olaja iránti kereslet pedig a jelenlegi szinten marad, napi 28,4 millió hordó lesz.