FT: "A magyar gazdaság időzített bomba"

Magyarország a szilárdan rögzített eurócsatlakozási időpont kijelölésével megkönnyítette volna magának a felelős költségvetési politika alkalmazását - áll a Financial Times hétfői kommentárjában.

A londoni üzleti napilap, amely a közép-európai EU-gazdaságok megingásáról közölt hosszabb elemzést az euróövezeti csatlakozások elcsúszásával kapcsolatban, azt írta: a közép-európai politika "alapvető hazugsága", hogy lehet jól élni az EU-n belül, de az euróövezeten kívül is.

A Financial Times szerint felmerülhet az a kérdés, hogy ha Nagy-Britannia, Svédország és Dánia jól elboldogul az euróövezeten kívül, miért lenne más a helyzet Magyarországgal és Lengyelországgal. A különbség az, hogy Nagy-Britanniában a lakáshiteleket zömmel fontban veszik fel, és nem euróban, emellett sem Nagy-Britannia, sem Svédország, sem Dánia nem kénytelen szembenézni akut folyómérleg-válsággal és 10 százalékos GDP-arányos költségvetési deficitekkel, és kormányaik nem sértik meg nyíltan az uniós előírásokat, áll a brit lap elemzésében.

A Financial Times szerint a magyar költségvetési hiány jelentős hányadát már 2000-2004 között a lakáshitel-támogatás termelte meg. A magyarok azóta felfedezték a devizaalapú - főleg svájci frankban és euróban kiadott - jelzáloghitelek vonzerejét. Az éppen kipukkadni készülő ingatlanpiaci buborék, valamint a fenntarthatatlan költségvetési és folyómérleghiányok közepette "a magyar gazdaság időzített bomba", áll a londoni napilap cikkében.

A Financial Times hétfői elemzése szerint a közép-európai gazdasági motor lefulladásának elsődleges oka az, hogy több kormány - köztük a magyar, a lengyel és most már a cseh is - vonakodik a minél gyorsabb valutauniós csatlakozástól. Ezek az országok úgy gondolhatják, hogy több időre van szükségük az átalakuláshoz, és vannak is helyénvaló gazdasági indokai annak, hogy az átalakuló országok miért ne rögzítsék idő előtt árfolyamaikat.

Ezzel azonban inkább az EU-csatlakozás ellen kellett volna érvelni, és nem az euróövezeti belépés halogatása mellett, ugyanis az EU-ba belépő új tagokat is törvény kötelezi az euróövezeti tagsággal összeegyeztethető gazdaságpolitika alkalmazására, áll a Financial Times elemzésében.

Az elemzés szerint Magyarország kijelölhetett volna magának egy szilárdan rögzített eurócsatlakozási céldátumot, például 2009. január 1-jét. Ebben az esetben a magyar kormánynak könnyebb lett volna felelős költségvetési politikát meghonosítania, és a piacok is kevésbé lettek volna hajlamosak megkérdőjelezni az ország elkötelezettségét a stabil árfolyam mellett, áll a brit lap hétfői írásában.

A vezető londoni elemzőházak - köztük a Standard & Poor's és a Fitch Ratings hitelminősítők - jelenleg szinte egyöntetűen 2014-et tartják a magyar euróövezeti belépés lehetséges legkorábbi dátumának.