Apadó magyar adóbevételek

A legtöbb OECD országgal szemben nálunk szűkült tavaly az állam újraelosztó szerepe - írja a Világgazdaság.

Tavaly Magyarországon kereken egy százalékponttal csökkent az adó- és járulékbevételek GDP-hez viszonyított nagysága - derül ki az OECD tegnap kiadott jelentéséből.

Míg 2004-ben még a hazai össztermék 37,1, tavaly már csak 36,1 százalékát vonta el az állam. A változást jórészt a személyijövedelemadó-terhek csökkentésének köszönhettük, amenyiben 2005-ben megszűnt a középső, 25 százalékos kulcs (ez a büdzsének mintegy 100 millió forintos bevételkiesést jelentett).

Az idei évre becsléseket sem fogalmazott meg az OECD, így nem tudni, szakértői szerint az év eleji áfacsökkentés és az ősz folyamán bevezetett szigorításko eredőjeként hogyan alakulnak majd a bevételek.

A tavalyi egy százalékpontos csökkenés egyébként nemzetközi szinten szinte példátlan volt, , hiszen a szervezet 24 tagállamából csak ötben esett a mutató, és azokban is a hazainál kisebb mértékben. A legjobban Szlovákia közelítette Magyaroprszágot, 0,9 százalékpontos csökkenéssel (igaz, ott az állami újraelosztűs mértéke így csupán 24,9 százalékos).

A jelentés szerzői rámutatnak, hogy a legtöbb fejlett országban annak ellenére nőttek az adóbevéltelek, hogy az adókulcsok mérséklődtek. Ezt a gazdasági növekedés gyorsulására, illetve a kedvezmények szűkítésére és a behajtás hatékonyabbá tételére vezetik vissza. Ezzel szemben nálunk a könnyítések az államháztartás bevételeit is csökkentették.

Az adóprés nagyságát vizsgálva Svédország áll a lista élén, 51,1 százalékos elvonással, míg a másik véglet Mexikó, nem egészen 20 százalékkal. A visegrádi négyek közül csak Csehországban nagyobb az állam újraelosztó szerepe, mint nálunk.