Megszűnnek az aranyrészvények

Az Európai Bizottság felszólítása folytán terjesztette a parlament elé az állami szavazatelsőbbségi részvények megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot a kormány. Az aranyrészvények ugyanis indokolatlanul korlátozzák a tőke szabad áramlását, így ellentétesek az unió alapvető követelményeivel.

A privatizációs törvény jelenleg egy darab szavazatelsőbbségi részvény útján biztosít beavatkozási lehetőséget az államnak a nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőséggel bíró társaságok és az országos közüzemi szolgáltatók, így például a Mol, az OTP, a T-COM, valamint a gáz- és áramszolgáltatók esetében.

Az úgynevezett aranyrészvényekre vonatkozó rendelkezések ellentétesek a közösségi joggal, mivel a tőke szabad áramlását korlátozzák. Magyarország éppen ezért már az uniós csatlakozási tárgyalások során kötelezettséget vállalt a privatizációs törvény és a közösségi jog összhangjának a megteremtésére. Tekintve, hogy a feladat teljesítése elmaradt, az Európai Bizottság jogsértési eljárást indított Magyarország ellen. Ennek keretében több alkalommal is felszólították a kormányt a megfelelő intézkedések megtételére. A jogsértés megszüntetésére vonatkozó határidő lejárt, annak további meghosszabbítása sem lehetséges már. A parlament ezért sürgősséggel tárgyalja a szavazatelsőbbségi részvények átalakításáról szóló törvényt.

A régi tagállamokat is elmarasztalták

A 2000-2006 közötti időszakban több tagállamot is elmarasztalt a Bizottság amiatt, hogy a privatizált társaságokban az állam a stratégiai jelentőségű társasági ügyekben a tényleges tulajdonosok rovására a döntési pozíciója fenntartására törekszik a szavazatelsőbbségi részvény segítségével. Az elmarasztalt országok sorát Olaszország nyitotta meg, ezt követően az EU Bíróság Portugália, Franciaország, Spanyolország és az Egyesült Királyság mellett Hollandiát is kötelezte jogi szabályozásának, valamint a tényleges befolyásolási helyzetnek a megváltoztatására. Egyedül Belgium álláspontját fogadta el - áll a törvénytervezethez fűzött miniszteri indokolásban.

Az Európai Bizottság állásfoglalása értelmében alapvetően hatósági jogkör gyakorlása folytán fogadható el az állami beavatkozás, az aranyrészvény útján történő befolyásolás pedig csak abban az esetben egyeztethető össze a közösségi joggal, ha az elérni kívánt cél anyagi jogi szabályokkal semmiképpen sem biztosítható.

Nem lesz vétójoga az államnak

A jelenleg hatályos privatizációs törvény egyetlenegy szavazatelsőbbségi részvényben állapítja meg a legkisebb állami részesedés mértékét az érintett gazdasági társaságokban. Az ehhez kapcsolódó előjogok a tulajdonosi hányaddal messze nem állnak arányban. Az érintett társaságok közgyűlésén ugyanis a határozatképességhez a szavazatelsőbbségi részvény tulajdonosának jelenléte szükséges. A fontosabb döntések meghozatalára pedig csak az aranyrészvényes egyetértésével kerülhet sor. Az állam tehát tetszése szerint gyakorolhatja a vétójogát. Mivel a döntéseit tulajdonosi és nem hatósági jogkörben hozza, nem köteles indokolni azokat, ebből következően pedig a döntések bíróság előtt sem támadhatók meg. Az aranyrészvénnyel kapcsolatos szabályok nem egyeztethetők össze a közösségi jogi követelményekkel, így a parlament előtt lévő tervezet elfogadásával szavazatelsőbbségi részvények egyszerű törzsrészvényekké alakulnak át.

Az igazságügyi tárca álláspontja szerint az érintett gazdasági társaságok egy része olyan tevékenységet folytat, amely alapján még elméleti síkon sem képzelhető el a közrend és a közbiztonság veszélyeztetésének, ebből következően pedig az állami beavatkozásnak a lehetősége. Az energetikai ellátás biztosítása érdekében, tekintettel az Európai Bizottság álláspontjára és az Európai Bíróság joggyakorlatára, indokolt lehet ugyanakkor külön jogszabályban közhatalmi jogosítványokat biztosítani az állam képviselőjének. Ezeket a jogosítványokat azonban világosan el kell választani az állam esetleges tulajdonosi szerepétől. A jövőben ezért az ún. erőmű társaságok, elosztó és rendszerirányító társaságok vonatkozásában az ágazati törvények (a villamosenergiáról, földgázellátásról szóló törvény) biztosíthatnak további hatósági jogköröket az állam számára, amennyiben a meglévők nem bizonyulnak elégségesnek.

Farkas Katalin