Megkezdte a költségvetés vitáját az OÉT

Ahogyan várható volt, nincs egyetértés a kormány, a munkaadók, és a munkavállalók között a  jövő évi bérekről. ezért komoly vita várható erről az elkövetkezeő hetekben. Helyszíni tudósítás a pénteken lezajlott érdekegyeztetésről.

Munkavállalók: "Nem a szokásos morgolódásról van szó."

A munkavállalók oldaláról Borsik László kijelentette: a kormány megszegte a tavalyi, három évre szóló bérmegállapodást. "Nem a szokásos morgolódásról van szó." - jelentette ki Borsik János. A miniszterelnök lépése a munkavállalók szerint sérti alkotmányos alapjogaikat. Borsik János felvetette a kérdést: van-e arra garancia, hogy 2007-ben év közben nem avatkoznak be. "Amennyiben kötünk egy megállapodást, akkor az úgy teljesüljön, ahogy megállapodtunk" - követelte a munkavállalói oldal képviselője. Borsik László szerint a mnukavállalóknak az a félelme, hogy a ha a kormány 2006-ban belenyúlt a bérekbe, akkor 2007-ben is belenyúlhat.

Herczog László szakállamtitkár válaszában kijelentette: a tavalyi bérmegállapodáshoz képest nagyobb mértékben nőttek a reálbérek. A járulékkulcsokban azonban nem állapodtak meg a tavalyi bértárgyalásokon. A garancia, hogy nem változnak a szabályok az, hogy minden kormánynak a stabilitás a legnagyobb érték, de a világ egyetlen kormánya sem vállal arra garanciát, hogy ha valami lényegi változás bekövetkezik, akkor ezt csak nézik, de nem nyúlnak hozzá. "A jelenlegi helyzet alapján azt lehet kijelenteni, hogy konvergenciaprogram keretei között maradva a kormány nem tervez módosítást" - jelentette ki Herczog

Csizmár cáfolta, hogy a kormány megszegte volna a bérmegállapodást. A kormány beavatkozása a járulékokba ugyanis nem csökkentette a kialkudott béreket. Csizmár szerint a bérmegállapodás teljesülni fog. A miniszter szerint a beavatkozás azt szolgálta, hogy a megállapodások teljesüljenek.

A csökkennek a nettó keresetek megállapítás igaz, Herczog szerint, ugyanis a növekedési megállapodás éves szintre vonatkozott. Herczog László elmondta: a kormányban nincs olyan szándék, hogy a jövő évben hozzá nyúljon a járulékokhoz.

A kormány azzal, hogy szeptember elsejétől 2,5 százalékkal növelte a járulékokat, megsértette a megállapodást - ragaszkodott korábbi véleményéhez Borsik.

Gaskó István a Liga szakszervezetek részéről, elmondta: az idei 62 500 forintos minimálbér konkrét reálpozíciót jelent. Gaskó szerint a kormánynak tudnia kellett, a tavalyi megállapodáskor, hogy mi van az akkori büdzsében. Magyarországon a munkavállalók egynegyede (egymillió ember) van minimálbéren bejelentve, az ő reálkeresetük nem úgy alakult, ahogy megállapodtunk - jelentette ki Gaskó.

A munkavállalók ugyanakkor jelezték: meg kellene végre állapítani, hogy az egymillió magyarországi minimálbéres közül ki a tényleges munkavállaló.

A munkáltatói oldal PM számításai alapján kijelentette a 2006-2007 évben a munkáltatókat 773 milliárd forint többlet terhelte: az ehó megmaradt, éppígy a munkáltatói tb-járulék, ugyanakkor megjelent az elvárt adó és a szolidaritási adó.

A nettó keresetek az első nyolc hónapban 9 százalékkal nőttek, amit a járulékok emelkedése 2 százalékkal csökkentett, tehát a reálbér növekedés nem lehet negatív szám - jelentette ki Csizmár Gábor, államtitkár, aki azt is visszautasította, hogy a kormány szerződést szegett volna a járulékok emelésével. Csizmár szerint megnyugvással zárhatják a 2006-os évet, mert az megfelel az OÉT bértárgyalásainak. "A minimálbér reálértéke az első nyolc hónapban 6,7 százalékkal emelkedett" - jelentette ki a 2006-os évről Herczog László.

Az államtitkár kijelentésére reagálva Pataki Péter a munkavállalók oldaláról elmondta: az általuk képviselt oldal nem tud éves átlagokban gondolkodni, csak azt látják, hogy szeptemberben kevesebbet kerestek, mint augusztusban.

Csizmár Gábor kijelentette: a kormány nem állapodott meg senkivel a minimálbér reálértékéről. Csizmár azt nem vitatta el, hogy a járulékemelés miatti bércsökkenés nehezen kezelhető változás a munkavállalók szerint. Ugyanakkor Csizmár figyelmeztetett: ha éves megállapodás született, éves számokról szóljon a vita.

Elkezdődött a 2007. évi minimálbér tárgyalása

A peremfeltételek alapján 6-6,5 százalékos bruttó keresetnövekedés ajánlható a vállalkozói szférának. A javaslat mögött nincs olyan szándék, amely arra utalna, hogy a munkavállalók Magyarországon jól keresnek. A kormányzati bérajánlást nem ez határozta meg, hanem az, hogy a gazdaság lehetőségeivel összhangban lévő bérpolitikát javasoljanak. Herzczog szerint ez egy óvatos ajánlás. Arra számítanak, hogy a munkáltatók és a szakszervezetek meg tudnak állapodni, amelyhez a kormány csatlakozni tud. "Ez egy induló ajánlat" - jelentette ki Herczog, a kormány elsősorban a szakszervezetek megállapodását várja a munkáltatókkal.

A munkavállalói oldal képviseletében Pataki Péter elmondta: azt gondolják, hogy a termelékenység javulásával arányos reálkereset növekedésnek kell lennie ebben az országban. A versenyszférában minden megkapott forint mögött teljesítmény van. Ezért a munkavállalók fölfelé mozdítanák a minimálbért. A szakszervezetek nem tudják elfogadni a reálkeresetek csökkenését. Pataki Péter szerint a térséget jellemző versenyképességi mutatók között a bérnövekedés csak sokadikként szerepel, nem ezen múlik az ország versenyképessége.

Pataki Péter szerint nem kellene felbontani a három éves megállapodást, amennyiben az úgy, ahogy van, érvényesíthető. A munkáltatói oldal képviselője figyelmeztetett, hogy megváltoztak a megállapodás közgazdasági feltételei. Mára irrreális céllá vált, hogy három év múlva a minimálbér nettó tartalma magasabb legyen, mint a létminimum.

A munkaadói oldal képviseletében Vadász György szólalt fel. A munkáltatók véleménye még nem egységes, mondta az elnök. Vadász elmondta: egyetértenek, hogy alacsonyak a bérek, és a minimálbérből nem lehet megélni, egyetértenek azzal is, hogy egy három évre kötött megállapodást illik betartani. A munkaadói oldal megállapodást szeretné szentségként kezelni.

Ugyanakkor Vadász figyelmeztetett: a hazai kisvállalatok jövedelemtermelő képessége tizede az EU átlagnak. Ezen a területen több mint 200 ezer a 2006-os évet veszteséggel záró vállalkozó lesz. Vadászt szerint először meg kell teremteni annak a fedezetét, hogy legyen miből kifizetni a bért. Így 2009-2010 re magasabb kereseti szintet javasolnak a munkaadók. Ugyanakkor figyelembe kell venni Vadász szerint a munkaadói oldal szükségesnek tartja a bérajánlást, de a gazdasági körülmények befolyásolják a munkáltatót abban, hogy a két megszorító évre vonatkozó időszak bérfejlesztését hogyan hajtják végre.

Pataki Péter azt javasolta, hogy kétoldalú egyeztetések után folytassák a minimálbér tárgyalását. A munkavállalók szerint az volna a szerencsés, ha a hároméves bérmegállapodáshoz nem kellene hozzányúlni. De néhány elemében ez a megállapodás nem betartható. A munkáltatók a szakmai bérminimum kitételeirőlazt javasolták, hogy a megállapodás ezen részét függesszék fel, amíg az egyensúly helyre nem áll. A munkáltatók azonban a minimálbér megállapodásba bevonnák a kormányoldalt.

Herczog László elmondta: ha a két oldal úgy gondolja, hogy kettesben szeretnének tárgyalni, azt a kormány támogatja, de a bérminimum megállapításakor a kormány jelenléte törvényi előírás. Pataki Péter a munkavállalók részéről elmondta. az ágazati problémákat ne hozzák fel országos szintre, a munkavállalók hármas tárgyalásokat javasol. Vadász György elmodta: a bizottsági szintű tárgyalásokat javasolja a munkáltatói oldal.

A minimélbér tárgyalások tehát az illetékes bizottságokban folytatódnak.