Korai nyugdíj mellett nem lehet dolgozni

A nyugdíjrendszer költségeire a befizetett járulékok nem nyújtanak fedezetet. Az előrejelzések szerint az idősek aránya az elkövetkező ötven évben megduplázódik, így a hiány tovább nő. Szigorításokra azért van szükség a kormány álláspontja szerint, hogy a rendszer hosszú távon az egyensúlyt megközelítő állapotba kerüljön. Cikkünkből megtudhatja, milyen állami és piaci módszerekkel biztosíthatja magának a gondtalan nyugdíjas éveket.

A nyugdíjazáskor várható élettartam a rendszerváltás óta közel 2 évet nőtt. Az elkövetkező években ez a folyamat remélhetőleg tovább folytatódik. Amennyiben viszont ez nem jár együtt a munkával töltött évek számának a növekedésével, akkor egyre kevesebb munkavállalónak kell egyre nagyobb terhet vállalnia, és a nyugdíjasok helyzete sem javulhat a törvénymódosítás miniszteri indokolása szerint. Az öregségi nyugdíjasok 94 százaléka a nyugdíjkorhatár előtt kéri nyugdíjazását, 16 százalékuk pedig az ellátás folyósítása mellett tovább dolgozik.

A szigorításokkal a kormányzat elsősorban azt kívánja elérni, hogy ne a mielőbbi nyugdíjazás legyen az érintettek célja, hanem maradjanak minél tovább aktívak, amennyiben az egészségük engedi. A munkaügyi tárca álláspontja szerint az általános európai gyakorlat értelmében a korhatár előtti nyugdíjazásnál a nyugdíjasnak választania kell a kereső tevékenység folytatása és a nyugdíjfolyósítás között.

Az elmúlt években az induló nyugdíjak helyettesítési rátája jelentősen megemelkedett. Az újonnan megállapított nyugdíjak színvonala kiugróan magas, egyes korosztályok nyugellátása azonban elmarad ettől a szinttől. Az elmúlt évben elfogadott, a nyugdíjak korrekciós emeléséről szóló törvény az elmaradások korrigálását szolgálta. A jelenleg parlamenti vitára váró javaslat az új nyugdíjak színvonal ingadozásának mérséklését és az általános színvonalhoz történő közelítését tartalmazza.

Nyugdíj és munkabér nem jár egyszerre

A köztudatban gyakran összekeveredik a korkedvezményes és az előre hozott nyugdíj intézménye. (Az öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest az a személy részesülhet korkedvezményben, aki 2007. január elsejét megelőzően, meghatározott ideig a szervezet fokozott igénybevételével járó munkát végzett. A korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékét a nyugdíjtörvény végrehajtási rendelete tartalmazza.)

Az előre hozott nyugdíj jelenleg hatályos szabályai szerint nőknél az 57. életév, férfiaknál pedig a 60. életév betöltését követően lehet a nyugdíjazást kérni, feltéve, hogy az érintett 38 év szolgálati időt szerzett. A tervek szerint 2008. január elsejétől az előre hozott nyugdíjazáshoz további feltételként a biztosítási jogviszonyt is meg kell szüntetni. Nem kizárt ugyanakkor, hogy az érintett a nyugdíjazást követően új munkaszerződéssel újabb biztosítási jogviszonyt létesítsen, a 62 éves életkora betöltése előtt azonban mindez csak a nyugdíj szüneteltetésével együtt tehető meg. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik az előre hozott nyugdíj mellett vállalkozási tevékenységet folytatnak (kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó). A hatályos törvény rendelkezései szerint úgynevezett csökkentett előre hozott nyugdíjat kérhet az, aki a fentiek szerinti életkort elérve legalább 33 év szolgálati időt szerzett.

2009-től változnak a feltételek

Két év türelmi idő elteltével, 2009. január elsejétől a kedvezményes nyugdíjazás előfeltételeit illetően is változik a helyzet. Előre hozott nyugdíjra az a személy lesz jogosult, aki a 60. életévét betöltötte, és legalább 37 szolgálati időt szerzett. Természetesen továbbra is előírás, hogy az igénylő biztosítással járó jogviszonyban nem állhat. A nemenként egységes szabályozás követelményére és a nők magasabb várható élettartamára tekintettel a korai nyugdíjazás lehetőségét nőknél is 60. évben határozzák meg, de csak további 3 év átmenet után, 2012-től. Addig azonban a nők egy évvel korábban, azaz 59 éves kortól is kérhetnek már előrehozott nyugdíjat.

A jelenleg ismert csökkentett összegű korai nyugdíjazás lehetősége - amikor az előírt szolgálati időből legfeljebb 5 év hiányzik - megszűnik. Az előre hozott nyugdíjat minden esetben csak a törvényben előírt 37 év szolgálati idő megléte esetén lehet majd kérni. A kedvezményes nyugdíjazásból eredő többletterhet azonban a járulékfizetők helyett az igénylőknek kell viselniük. A törvényjavaslat szerint az előre hozott nyugdíjat igénylők esetében az öregségi nyugdíj összegét ezért sávosan és fokozatosan csökkenteni kell. A csökkentés mértéke attól függ, hogy a nyugdíj megállapításakor hány év hiányzik a 62 év betöltéséhez.

Emelés kapcsolódik a járulékfizetéshez

Jelenleg a nyugdíjas alkalmazottak után csak a munkáltatónak kell járulékot fizetnie, a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozók pedig egyáltalán nem teljesítenek befizetést a Nyugdíjbiztosítási Alapba. A január 1-jétől egységessé váló szabályok értelmében a nyugdíj mellett dolgozók is kötelesek lesznek nyugdíjjárulékot fizetni. A többletjárulék-fizetéshez azonban többletjuttatás is kapcsolódik majd. Minden 365 napos járulékfizetés után az átlagos járulékalap 0,4%-ával kell a már megállapított nyugellátást megemelni, így 2008-tól igényelhető első alkalommal a speciális nyugdíjnövelés.

/uzletinegyed/ado/20060619sokaknak.html