Korai nyugdíj mellett nem lehet dolgozni

A nyugdíjrendszer költségeire a befizetett járulékok nem nyújtanak fedezetet. Az előrejelzések szerint az idősek aránya az elkövetkező ötven évben megduplázódik, így a hiány tovább nő. Szigorításokra azért van szükség a kormány álláspontja szerint, hogy a rendszer hosszú távon az egyensúlyt megközelítő állapotba kerüljön. Cikkünkből megtudhatja, milyen állami és piaci módszerekkel biztosíthatja magának a gondtalan nyugdíjas éveket.

Harmadik pillér: önkéntes nyugdíjpénztárak

A jogszabályok arra is lehetőséget adnak, hogy a gazdaságilag aktívak adó- és járulékkedvezmények mellett az előírtnál nagyobb összeget takarítsanak meg idősebb éveikre önkéntes nyugdíjpénztárakban.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyilvánosságra hozta az önkéntes nyugdíjpénztárak tavalyi bruttó és nettó, valamint a 2001-2005. évekre vonatkozó átlagos éves hozamait is. A pénzügyi hatóság összesen 74 önkéntes nyugdíjpénztár adatait közölte.

Míg a fogyasztói árak tavaly 3,6 százalékkal, az utóbbi öt évben pedig a felügyelet számításai szerint átlagosan 5,22 százalékkal emelkedtek, addig a pénztárak többsége tavaly 10 százalék, az utóbbi öt év átlagában pedig 8 százalék feletti hozamot ért el. Ráadásul az eredményesebb pénztárak tavaly 20, az utóbbi öt év átlagában pedig 12 százalékot megközelítő hozamot produkáltak.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak közül tavaly a legmagasabb hozamot az Artisjus Kiegészítő Nyugdíjpénztár termelte. A pénztár bruttó hozama 19,24 százalék, nettó hozama 18,79 százalék volt. A második legjobb hozamot a Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Nyugdíjpénztára érte el. A pénztárnak 16,03 százalék bruttó és 15,49 százalék nettó hozama alakult ki.

Öt év nettó hozamainak mértani átlagát tekintve szintén az Artisjus Kiegészítő Nyugdíjpénztár érte el a legjobb eredményt 11,88 százalékos hozammal. A második legmagasabb hozamot a Bábolna Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjbiztosítási Pénztár termelte a kezelt vagyon átlagosan évi nettó 11,58 százalékos gyarapításával.

Negyedik pillér: nyugdíj-előtakarékossági számla

Az állami és magánnyugdíjpénztárak mellett a nyugdíjas korra való egyéni takarékoskodást is támogatják a magyar jogszabályok. A nyugdíjrendszer negyedik pilléreként, a nyugdíj-előtakarékossági számlát nyitó személy maga döntheti el, hogy nyugdíjcélú megtakarításait milyen kockázatú és milyen várható hozamú eszközökbe fekteti és költségei is átláthatóak.

Előtakarékosságra is szükség lesz az anyagi biztonság megőrzéséhez

A számlabirtokos magánszemélyek az általuk befizetett összeg 30 százalékának, de legfeljebb 100 ezer forintnak az átutalását kérhetik nyugdíj-előtakarékossági számlájukra adójóváírás címén személyi jövedelemadójukból az adóhivataltól egyéb jövedelmeiktől, illetve az adóévben igénybe vett más adó-visszaigényléseiktől függetlenül.

Aki 2020 előtt tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt, annak még nagyobb kedvezmény, 130 ezer forint jár. A nyugdíjba vonulás és legalább 3 év nyugdíj-előtakarékossági számlavezetés után a számlán elért árfolyamnyereség, illetve hozam adómentes.

Nyugdíj-előtakarékossági számla nyitására 2006. január elseje óta van lehetőség. Az év elején hatályba lépett törvény szerint a számlán elhelyezett összeget a számlatulajdonos különböző értékpapírokba - jelzáloglevélbe, állampapírba, befektetési jegybe, illetve részvénybe és banki betétekbe - fektetheti.

Elsőként a HVB Bank január 2-án vezette be a nyugdíj-előtakarékossági számlát. A bank Nyugdíj-előtakarékossági Programja két részből, egy pénzszámlából és egy értékpapírszámlából áll, ezek nyitása az összevont számlaszerződés megkötése után lehetséges. A számlavezetési díj 2 ezer forint + az értékpapírszámlán nyilvántartott éves átlagos állomány 0,1 százaléka évente. A díj teljes összege legalább 2 ezer forint, de legfeljebb az értékpapír számlán nyilvántartott éves átlagos állomány 1 százaléka lehet évente.

Másodikként az Equitas kínált nyugdíj-előtakarékossági számlát. A brókercég a számlavezetésért, a törvényben előírt 2 ezer forintos minimumdíjat számolja fel, a befizetést követő, első tranzakció ingyenes, minden azt követő pedig 150 forintba kerül.

Márciustól az OTP Bank és az MKB Bank is kínál nyugdíj-előtakarékossági számlát. Áprilisban pedig az Erste Bank is bővítette szolgáltatásainak körét ilyen számlával. Az Inter-Európa Bankkal együtt így már legalább öt bank és egy brókercég kínálja jelenleg ezt a szolgáltatást.

A pénzintézetek a hírek szerint a Magyar Bankszövetségen keresztül máris kezdeményezték a nyugdíjszámlákról szóló jogszabály módosítását. A törvény számos pontja ugyanis nem egyértelmű. Így például aki nyugdíjra jogosult, de még nem vonult nyugállományba, nem nyithat számlát a jogszabály szövege szerint.

A tőzsde is beszállna az öngondoskodásba

Kérdés még az is, ha valaki nyugdíjba vonulás előtt szeretne pénzéhez jutni, ám nem veszi fel a teljes összeget, akkor előbb a befizetett tőkéhez jut hozzá, vagy az árfolyamnyereséghez. Ugyanis befizetései után nem kell adót fizetnie, míg az a feletti részt - azaz az elért árfolyamnyereséget és az államtól kapott adókedvezményt - egyéb jövedelemként leadózza.

Ötödik pillért akar a tőzsde

A négy felsorolt nyugdíjpillér létrehozásával, úgy tűnik, nem zárult le a magyar nyugdíjrendszer kialakulása. Egyelőre még csak tervezik, de már ötödik pillérnek nevezik azt a 3 évnél hosszabb ideig megtartott értékpapír-befektetések nyilvántartására szánt, az árfolyamnyereség-adó megfizetése alól mentesítő számlát, amelynek létrehozását a Budapesti Értéktőzsde javasolja.

A Budapesti Értéktőzsde vezetése ugyanis egy olyan értékpapírszámla kialakítását javasolja a kormánynak, amelyen a három évig tartott, az Európai Unió vagy az OECD-országok tőzsdéin jegyzett értékpapír-befektetések árfolyamnyeresége adómentességet élvezne.

Szalay-Berzeviczy Attila úgy véli, javaslatukat a kormány és az Országgyűlés elfogadja, mert nincs ellenérdekelt szereplő a gazdaságban, és a nyugdíj-előtakarékossági számlával ellentétben ez nem kerül semmibe a költségvetésnek. Ráadásul nagyon egyszerű a konstrukció.