Korai nyugdíj mellett nem lehet dolgozni

A nyugdíjrendszer költségeire a befizetett járulékok nem nyújtanak fedezetet. Az előrejelzések szerint az idősek aránya az elkövetkező ötven évben megduplázódik, így a hiány tovább nő. Szigorításokra azért van szükség a kormány álláspontja szerint, hogy a rendszer hosszú távon az egyensúlyt megközelítő állapotba kerüljön. Cikkünkből megtudhatja, milyen állami és piaci módszerekkel biztosíthatja magának a gondtalan nyugdíjas éveket.

Első pillér: az állami nyugdíj

A magyar nyugdíjrendszer első pillére az állami nyugdíjbiztosítási alap. Működésének lényege, hogy a gazdaságilag aktívak jogszabályokban előírt járulékot fizetnek az alapba, melyből előírt járadékot fizetnek a nyugdíjkorhatárt elért biztosítottaknak, rokkantaknak, özvegyeknek és árváknak.

Az állami nyugdíjalap leírt működési mechanizmusa miatt válságban van, és jelentős átalakítás nélkül a 2010-et követő években össze is omlik. A gazdaságilag aktívak számának csökkenése és a passzívak számának növekedése ugyanis önmagában felborítja a nyugdíjbiztosítási alap egyensúlyát.

Az állami nyugdíjrendszer hosszabb távon csak a járulékok növelésével, vagy a járadékok csökkentésével, vagy a nyugdíjkorhatár felemelésével tartható fenn. A kormány szakértőinek számításai szerint a nyugdíjkorhatárt 65, a jegybankéi szerint 70 éves korra kell emelni a rendszer működőképességének fenntartása érdekében

Valamennyi fejlett ország állami nyugdíjrendszere hasonló problémával küzd, Magyarországon azonban az átalakítás sürgősségét fokozza, hogy a következő esztendőkben mennének nyugdíjba a Ratkó-korszakban született emberek, ráadásul a kormányzó politikai erők gyakran a járulékok csökkentésével és a járadékok növelésével igyekeztek bővíteni választóik körét, növelve az alap hiányát.

Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank vezető elemzője nyugdíjkorhatár felemelését, a jelenlegi ár- és jövedelemnövekedéshez igazított nyugdíjemelési rendszer kizárólag árnövekedés-alapúvá alakítását javasolja.

Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter szerint a nyugdíjrendszer állami pillérét két módon lehet rendbe hozni. Az egyik lehetőség annak megszüntetése és a költségvetésbe olvasztása, ez azonban azzal járna, hogy a nyugdíjasok jövedelmüktől független nagyságú állami járadékra tarthatnának igényt. A második lehetségesnek az egyén számlás rendszerre történő áttérést tartja lehetségesnek.

Második pillér: magángnyugdíjpénztárak

Lehet, hogy a magánnyugdíj kevesebb lesz?

Az állami nyugdíjrendszer problémáinak ellensúlyozására hozták létre a kötelező magánnyugdíjpénztárakat. Azok működésének lényege, hogy a nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettek járulékuk egy részét az állami nyugdíjalap helyett az általuk választott nyugdíjpénztárba fizetik, a befolyó összegeket a pénztár befekteti, majd a hozamok hozzáadása és a költségek levonása után visszafizeti.

A magángnyugdíjpénztárak ugyan a demográfiai változásoktól függetlenül működnek, ám a magyar nyugdíjrendszernek az a második pillére sincs teljesen rendben. Azok az emberek ugyanis, akik átléptek a magánnyugdíjpénztárakba, alacsonyabb nyugdíjat kapnak majd, mintha az állami rendszerben maradtak volna. Ennek fő oka, hogy az állam a költségvetésből támogatja a nyugdíjrendszer állami pillérét, míg a magánnyugdíjpénztárak csak a járulékfizetők pénzével gazdálkodhatnak.

Pénzügyi szakemberek egy része a versenysemlegesség érdekében azt követeli, hogy az állam hasonló arányban támogassa a magánpénztárakba átlépőket, mint azokat, akik az állami pillérben maradást választották. Bokros Lajos volt pénzügyminiszter szerint a nyugdíjrendszer második pillérének versenyhátrányát nem annak támogatásával, hanem az első pillérnek adott támogatások megvonásával kell megszüntetni.

Sokan támadják a magánnyugdíjpénztárakat, hogy drágán működnek és alacsony hozammal fialtatják a rájuk bízott pénzt. Ez utóbbit már mindenki eldöntheti, miután a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogszabályi kötelezettségének eleget téve nyilvánosságra hozta a 19 magánnyugdíjpénztár tavalyi bruttó és nettó, valamint a 2001-2005. évekre vonatkozó átlagos éves hozamait.

A pénzügyi hatóság adataiból kiderül, hogy amíg a fogyasztói árak emelkedése tavaly 3,6 százalék volt, az utóbbi öt év mértani átlaga pedig 5,22 százalékot tett ki, addig a pénztárak zöme öt év alatt évi 3-5 százalékkal, tavaly pedig 9-14 százalékkal magasabb hozamot ért el a pénzromlás üteménél.

A felügyelet által gyűjtött és közzétett adatok alapján tavaly a legmagasabb hozamot a Dimenzió Magánnyugdíjpénztár érte el. A pénztár bruttó hozama 16,07 százalék, nettó hozama 15,82 százalék volt. A második legjobb hozamot az OTP Magánnyugdíjpénztár produkálta. A legnagyobb magyar kereskedelmi bank nyugdíjpénztárának 15,00 százalék bruttó és 14,11 százalék nettó hozama alakult ki.

Öt év átlagát tekintve a legmagasabb hozamot az Életút Első Országos Nyugdíjpénztár magánpénztári ág érte el 10,24 százalékos hozammal. A második legjobb hozamot a Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár magánpénztári ág termelte a kezelt vagyon átlagosan évi nettó 10,17 százalékos gyarapításával.