Aki nem szeretne 100 ezer vagy 130 ezer forint értékű adókedvezményt elveszíteni, annak érdemes mielőbb valamelyik banknál vagy brókercégnél nyugdíj-előtakarékossági számlát nyitnia. Az érvényes jogszabályok szerint ugyanis naptári évenként az ilyen számlára befizetett összeg 30 százaléka, de legfeljebb 100 ezer forint adójóváírás kérhető a személyi jövedelemadóból függetlenül az adóévben igénybe vett más adókedvezményektől.
Aki 2020 előtt tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt, annak még nagyobb, akár 130 ezer forint értékű kedvezmény jár ezen a címen. Ráadásul a nyugdíjba vonulás és a nyugdíj-előtakarékossági számla legalább három éve tartó vezetése után a számlán elért árfolyamnyereség, illetve hozam mentes a kamatadó megfizetése alól is.
A nyugdíjrendszer negyedik pilléreként működő nyugdíj-előtakarékossági számla lényeges különbsége a nyugdíjrendszer többi eleméhez képest, hogy a segítségével nyugdíjára gyűjtő személy maga döntheti el, hogy megtakarításait milyen kockázatú és milyen várható hozamú eszközökbe fekteti és a piaci helyzetnek megfelelően átcsoportosíthatja azokat. Emellett a takarékodó pontosan és jól követheti a befektetéshez kapcsolódó költségeket.
A nyugdíj-előtakarékossági számlákon összegyűlő tőke ráadásul hozzájárul a hazai tőkepiac fejlődéséhez, növeli a magyar magánszemélyek birtokában lévő részvények arányát, így hosszú távon a magyar középvállalatok tőkéhez jutási esélyeit és tőzsdére lépését is elősegíti.
Nyugdíj-előtakarékossági számla nyitására 2006. január elseje óta van lehetőség. Az év elején hatályba lépett törvény szerint a számlán elhelyezett összeget a számlatulajdonos különböző értékpapírokba - jelzáloglevélbe, állampapírba, befektetési jegybe, illetve részvénybe és banki betétekbe - fektetheti.
A számlán első alkalommal legalább 5 ezer forintot kell elhelyezni. A számlavezetési díj összege a jogszabályok szerint legalább 2 ezer forint, de legfeljebb az értékpapírszámlán nyilvántartott éves átlagos állomány 1 százaléka lehet évente.