Bár a világpiac, szakértők szerint indokolná, hogy emelkedjék valamelyest a villamos energia fogyasztói ára, erre januárban valószínűleg nem kerül sor. A lap korábban úgy értesültünk, a miniszterelnök a nagyarányú energiaáremelések közepette fontosnak tartja, hogy az áram esetében ezt a viszonylag alacsony emelési szükségletet az ágazat nyelje le. Ráadásul a végfelhasználói ár szinten tartása még nem jelenti azt, hogy a különböző iparági szereplők - az erőművek, a nagykereskedő Magyar Villamos Művek, illetve az áramszolgáltatók - belső tarifáit ne változtatnák. Az értesülést némileg árnyalja, hogy egyesek tegnap még úgy tudták, az áremelésről szóló anyag csak a Pénzügyminisztérium pecsétjére vár. A törvény szerint, ha a kormány szükségesnek ítéli, negyedévente, a hó elején kell változtatni. Ettől azonban már sokszor eltértek.
Mindeközben folyik az előkészítő munka a július elsejétől felszabadítandó árampiacról. A Magyar Villamos Művek elképzelései szerint ez jelentős alapár-emelkedést hozhat, de mivel ezáltal az állami paksi atomerőműnek hatalmas nyeresége keletkezne, azt vissza lehetne forgatni a rászoruló fogyasztók kompenzálására. Mások szerint azonban az árfelszabadítás automatikusan okozhat árcsökkenést is - olvasható a lapban.
Még nincs igazi verseny
Inkább árcsökkenést okozhatna az államnak az erőművekkel körülbelül egy évtizede kötött, Hosszútávú Megállapodások (HTM) felbontása a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) tanulmánya szerint. Az EU energetikai biztosa már figyelmeztette Magyarországot, hogy ezeket valamikor 2007 elején mindenképpen meg kellene szűntetni, mert jelenleg az erőművek nem teljesen verseny alapon működnek.
Volt rá példa, hogy a HTM annyira kedvező feltételt biztosított egy erőműnek, hogy annak lejárta után az erőmű kevesebb mint fele annyiért volt kénytelen eladni a megtermelt energiát, mint korábban. Általában nagyobb hatékonyságra és versenyre kényszerülhetnének tehát az erőművek a HTM-ek megszűntetése után, jelenleg is vannak olyan erőművek, amelyek egy szélerőműnél kisebb éves termelési idővel is kényelmesen nyereségesek. Persze az erőművek versenye csak szükséges, de nem elégséges feltétele a liberalizációnak, emellett a kiskereskedelemben is versenyhelyzetre lenne szükség. A liberalizáció nem okozna árnövekedést, mondta el az [origo]-nak Paizs László, a REKK főmunkatársa, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója.
(A januári áremelkedésre egyébként azért is kevés az esély, mert azt az áremelés előtt egy hónappal be kell jelenteni.)