Egymásra licitálnak a megszorításokkal

Aktivizálta a közgazdász-szakértőket a rekord méretű hiány. Az utóbbi hetekben több közgazdász csoport, illetve gazdasági elemző cég jelentkezett tervekkel a válság megoldására, ugyanakkor a kormány forgatókönyveiről is sok pletyka kering. Összegyűjtöttük, ki honnan és mennyit faragna le, hogy megóvja Magyarország gazdaságát a válságtól.

Bokros tandíjat vezetne be

A felsőoktatás szintén jelentős pazarló a szakértők szerint. A mostani rendszer a tömeges képzésnek kedvez, ezért az egyetemek igyekeznek minél több kart, kurzust beindítani, hogy több hallgató után vehessenek fel kvótát. A Kopint javaslata az akreditáció megszigorításával, és a kvótarendszer eltörlésével kényszerítené hatékonyabb gazdálkodásra az egyetemeket.

Bokros Lajosék jóval radikálisabb megoldási javaslattal tennének rendet a felsőoktatásban. Tandíjat vezetnének be, amely félévenként megegyezne az adott szakok költségtérítéses díjának képzésével - ez egyes karokon többszázezer forintos tétel is lehet. A legszegényebb hallgatók, megfelelő teljesítmény elérése fölött kapnának állami támogatást. Bokrosék javaslata szerint a képzés színvonalának növelését maguk a hallgatók kényszerítenék ki, az által, hogy a pénzükért jobb minőségű oktatást követelnek.

Mindenki húszszázalékos áfát akar

Az adórendszer reformjának szükségességében minden közgazdászcsoport egyetért. Mind a Kopint, mind Bokrosék az áfa alsó kulcsának húszszázalékos növelésével érnének el jelentősebb bevételt. Ez ugyan átmenetileg áremelkedéshez vezet, de a Kopint számításai szerint az inflációs hatás elenyésző lenne.

A foglalkoztatás növelése érdekében csökkenhetnek adók, vagy megszűnhet miden kedvezmény

Bokros Lajosék a munkát terhelő adókat is megváltoztatnák: egykulcsos, mindenfajta kedvezménytől mentes szja-t vezetnének be - ez növelné a rendszer átláthatóságát. Ugyanakkor megszüntetnék az evát, és az ekhót - ennek következtében szerintük maguktól szűnnének meg a kényszervállalkozások. Bokrosék szerint az önkormányzatoknál kellene hagyni az ingatlanadót, ezzel kiváltható lenne a helyi iparűzési adó.

A CEMI kutatói szerint az adórendszer reformjával elsősorban a foglalkoztatás növekedését kellene ösztönözni. Ezért a munkát terhelő adókat csökkenteni kellene, ezzel párhuzamosan a többi adót - elsősorban az áfát emelnék meg. Járaiék számításai szerint amennyiben kitolnák az szja felső határát, 150-200 ezer embert lehetne visszahozni az aktív foglalkoztatottak sorába. A CEMI kutatói szerint a foglalkoztatás ösztönzése a legfontosabb feladat. Mindegy milyen keretek közt: akár csökkentett, vagy részmunkaidőben, de minél több embert kell visszahozni a rendszerbe.

A fent ismertetett megszorítási javaslatok egytől-egyig azonnal alkalmazhatóak lennének. A kutatók számításai szerint legkésőbb 2010-re stabilizálnák az államháztartást, és megszűntetnék a túlköltekezést. Hogy honnan, mit választanak, Gyurcsány Ferencéken múlik.

Barsi Szabó Gergely