A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
1
HUNMagyarország
09:00KézilabdaNorvégia-Magyarország
HUNPóta Georgina
10:00AsztaliteniszYu-Bin Shin-Georgina Pota
HUNTóth Krisztián
10:50CselgáncsKrisztian Toth-Alex Cret
HUNGercsák Szabina
10:50CselgáncsAoife Coughlan-Szabina Gercsak
HUNMagyarország
13:30VívásHungary-Italy
NyílNyíl

Négy forintba kerül egy egyforintos

Vágólapra másolva!
Az egy- és kétforintosok előállítása réz, a nikkel és a cink világpiaci árának drámai emelkedése miatt, ma már négyszer annyiba kerül, mint amilyen értéket az érme képvisel. Szakértők szerint az apró megszüntetésével évi egymilliárd forintot lehetne megtakarítani - írja a Népszabadság. Nemcsak Magyarországon okoz problémát a színesfémek ára: Nagy-Britanniában, a hajdan rézből készült érméket 1992 óta már rézzel bevont acélból verik.
Vágólapra másolva!

A rendkívüli gazdasági bővülést diktáló Kína és India élénkíti a keresletet az színesfémek iránt. Az utóbbi hetekben különösen drámai ütemben emelkedett a réz, a nikkel és a cink ára. A réz tonnája, márciusban ötezer, a héten már nyolcezer dollárt ért, a nikkelé tizenötezerről húszezerre, a cinké 2400-ról 3400 dollárra szökkent fel ugyanebben az időszakban. E három fém ötvözetei alkotják a magyar pénzérméket is. Az 1 forintost például rézből, nikkelből és cinkből, a 2 forintost rézből és nikkelből, a 100 forintost rézből és cinkből verik.

A drámai világpiaci áremelkedés miatt, az 1 és 2 forintos gyártási költsége ma már többszöröse a névértéknek: az egyforintos érme előállítása például jelenleg, mintegy négy forintba kerül, a kétforintosé nyolc forintra becsülhető. Ezen érméknek legfeljebb 15-20 százaléka vesz részt a forgalomban, ezért felmerül a kérdés, hogy érdemes-e az aprókat tovább gyártani.

Évente, a két érméből összesen 150 millió darab kerül forgalomba. Gyártásuk leállításával közvetlenül évi egymilliárd forintot takarítanánk meg, de további előnyökkel járna az árak ebből következő kerekítése, ami a pénzforgalom teljes költségét tovább mérsékelné. Ez a költség hozzávetőlegesen a GDP fél százaléka, azaz több mint százmilliárd forint.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a készpénzforgalom igényeire hivatkozva egyelőre ragaszkodik az 1 és 2 forintosokhoz. A világ számos országában már nem használják az ilyen kis címletű érméket. Sok EU-tagállam gondolkodik azon is, hogy elfogadja ugyan az 1 és 2 eurócentest a készpénzes fizetésekben, de gyártani már nem fogja őket. Az Egyesült Államokban már évek óta fontolgatják az apró gyártásának megszüntetését, ott 1,23 centbe kerül az egycentes előállítása.

Szakértők szerint az 5 és 10 forintos érme is többe kerül névértékénél, legfeljebb a 20, 50 és 100 forintos esetében beszélhetünk már némi kibocsátási nyereségről. A bankjegyek gyártási költsége néhány péksütemény árát teszi ki, bár a nagyobb címleteknél alkalmazott, több biztonsági jel drágább.

Nemcsak Magyarországon probléma az aprópénz előállításának drágasága: Nagy-Britanniában az egy- és kétpennysek is kétszer annyiba kerülnek, mint a névértékük - áll a BBC honlapján. A Királyi Pénzverde, a hivatalos brit pénzkibocsátó azonban figyelmeztetett: az érmék beolvasztása a réz kinyerése érdekében törvénytelen, és nem célravezető.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!